Búcsút intünk az uzsorakamatnak?

Az uzsorakamatra adott kölcsön után jöhet a végrehajtó. A tervezett kamatplafon az ördögi kört szeretné megtörniJán Krošlák felvétele A pénzügyminisztérium azt javasolja a kormánynak, hogy a kamatplafon a hitelfajta esetében alkalmazott átlagos kamatszint kétszerese legyen – nyilatkozta Miroslav Šmál, a pénzügyminisztérium szóvivője. Míg manapság a bankok legfeljebb 20 százalékos teljes hiteldíjmutatóval (THM) terhelik a hiteleket, a banki engedéllyel nem rendelkező, gyorshiteleket nyújtó társaságoknál ez eléri a 200-250 százalékot is. A kamatplafon bevezetését követően ez utóbbiaknak is bele kellene férnie a maximum 100 százalékos THM-be. A THM egységesített formában, éves százalékban kifejezve mutatja meg, hogy mennyit fizet ténylegesen a hitel felvevője a folyósított kölcsön fejében. Azaz a hiteldíjmutató nemcsak a kamatot, hanem a kölcsön egyéb járulékos költségeit – a kezelési költséget, a hitelbírálati díjat, és az értékbecslési díjat, ill. lakáskölcsön esetén a helyszíni szemlék díját – is tartalmazza. A THM gyakran „tól-ig” értékként jelenik meg a reklámokban, hiszen annak mértéke egy adott hitelfajtán belül is a hitelösszeg, a futamidő és egyéb tényezők függvényében eltérően alakul. A pénzügyminisztérium javaslata szerint a hiteleket több fajtára osztják, így külön kamatplafon lesz a hitelkártyák, a vagyontárggyal fedezett hitelek és a többi kölcsön esetében.

Mire számíthatnak a hitelt felvevők, ha a pénzügy javaslatával a kormány és a parlament is egyetért? A pénzügyi elemzők szerint semmi jóra. A Provident Financial elemzése szerint ugyanis a THM valóban alacsonyabb lesz, a pénzintézetek azonban ezzel párhuzamosan nagyobb büntetéseket szabnak ki, ha késünk majd a törlesztőrészletekkel. Mindez végeredményben még nagyobb terheket ró majd az adósokra, hiszen a tapasztalatok szerint a hitelt visszafizetők 70-80 százaléka legalább egy törlesztőrészlettel biztosan késik.

A szakma arra is felhívta a figyelmet, hogy a legdrágább hitelek egy részét a kamatplafon bevezetését követően is nyugodtan folyósíthatják, mégpedig feketén. Az uzsorakamattal terhelt kölcsönöket manapság is elsősorban a kevésbé tájékozott, alacsonyabb szociális rétegekből származók veszik igénybe, akik a problémák esetén nem mennek a rendőrségre panaszkodni. A szakemberek szerint ezért a kamatplafon meghatározása helyett hatásosabb lenne a felvilágosítás. A bankok szerint már az iskolai oktatásban nagyobb figyelmet kellene szentelni a pénzügyi alapfogalmaknak, hogy a nyerészkedők ne csaphassanak be bennünket.

A kamatplafon ugyanakkor nem egyedülálló az Európai Unió országaiban. Franciaországban, Németországban, Írországban és Lengyelországban is létezik kamatplafon. Az Egyesült Királyságban azonban nincs, mivel az angolszász gyakorlatban az ilyen irányú szabályozást versenykorlátozónak tartják. A gyakorlat különbözik ezekben az országokban abból a szempontból, hogy melyik hatósági szervezet határozza meg a kamatplafont. Van, ahol ezt a jegybank, van ahol a pénzügyminiszter irányítja. (p, mi)