<p>Vadsztrájkok terjednek a mind súlyosabb recessziótól szenvedő brit iparban a külföldi EU-munkaerő alkalmazása ellen.</p>
Brit sztrájkok a külföldi munkaerő ellen
A hétvégére országossá teljesedett munkabeszüntetések egyelőre nem a brit gazdaságban százezrével állást vállaló kelet-európaiak ellen irányulnak.
A tiltakozó akciók kiindulópontja az északkelet-angliai Lincolnshire grófságban működő Lindsey olajfinomító, a harmadik legnagyobb brit finomító komplexum, amely a francia Total olajipari vállalat tulajdona.
A cég 200 millió font értékű fejlesztési beruházással bízott meg egy olasz vállalatot, amelynek alvállalkozói nem helyi munkaerőt toboroztak, hanem portugál és olasz alkalmazottakkal akarták elkezdeni a munkát.
A külföldi munkavállalók meg is érkeztek a helyszínre, de a létesítmény brit alkalmazottai spontán sztrájkkal és demonstrációval akadályozták meg belépésüket az üzem területére.
A tiltakozó akció gyorsan országos kiterjedésűvé vált: szombatig legalább kéttucatnyi ipari létesítményben kezdődtek vadsztrájkok, Észak-Skóciában ugyanúgy, mint Dél-Angliában.
A demonstrálók Gordon Brown kormányfő egy - azóta már politikai körökben is szerencsétlennek minősített - kijelentését tették meg csatakiáltásuknak. Brown a kormányzó Munkáspárt 2007-es éves kongresszusán elmondott beszédében ígéretet tett arra, hogy a "brit munkahelyeket a brit munkásoknak" fogják fenntartani.
A miniszterelnököt már akkoriban többen támadták e félmondatáért. A bírálatok között szerepelt, hogy a jelszót eredetileg a Brit Nemzeti Párt, a legnagyobb brit szélsőjobboldali erő használta, de sokan rámutattak arra is, hogy ennek az ígéretnek a szó szerinti teljesítése az EU-joggal sem összeegyeztethető, mert ellentétes lenne az unión belüli szabad munkaerő-áramlás elvével.
A most hirtelen kirobbant tiltakozások részvevői azonban "Brit munkahelyeket a brit munkásoknak" feliratú transzparenseket emelnek magasba, és nyilatkozataikban követelik Browntól a 2007-es ígéret teljesítését.
Politikusok és elemzők már korábban megjósolták, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása egyre komolyabb feszültségekhez vezethet Nagy-Britanniában, amelyet évtizedek óta nem tapasztalt súlyosságú gazdasági visszaesés fenyeget.
Mára általános citybeli konszenzussá vált, hogy a fejlett ipari országok alkotta OECD-térség legnagyobb gazdaságai közül valószínűleg Nagy-Britannia éli át a legmélyebb recessziót az idén, elsősorban a hatalmasra duzzadt - az amerikainál is nagyobb - ingatlanpiaci buborék hirtelen kipukkadása és a hitelkiáramlás ezt követő, szinte teljes elapadása miatt.
A Standard & Poor's hitelminősítő e héten Londonban kiadott árfogó világgazdasági előrejelzése 2,7-3,7 százalék közötti brit GDP-mínuszt valószínűsít 2009-re. Más prognózisok szerint ebben a környezetben az idén 3 millióra - 10 százalék közelébe - emelkedhet a munkanélküliek aránya.
Nagy-Britannia a 2004-es EU-bővítés után azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált kelet-európai országok, köztük Magyarország előtt, és azóta legalább egy millióan érkeztek a térségből munkavállalás céljával. A brit gazdaság súlyosbodó gondjai és a font meredek gyengülése nyomán azonban - szakértői becslések szerint - a kelet-európaiak fele már hazament.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.