Az üzletláncok új csapása a hazai termelőkre

„A Tesco és a Kaufland tudatta velünk, hogy ha 2025-ig nem tudjuk biztosítani az alternatív állattartási technológiákból származó tojást, akkor majd külföldről hozzák be a terméket” – nyilatkozta Anna Hrnčiarová Turčiaková, a Hydina Holding társaság igazgatója. Az alternatív tartásmódok általános jellemzője, hogy az állat nem korlátozott a mozgásában – szabadon mozoghat az istállón belül, vagy ha van, akkor a kifutóban, és az almozott kaparótéren „a tyúk fajra jellemző viselkedésformákat gyakorolhatja” (kapirgál, porfürdőzik stb.). Emellett tojófészekben tojja a tojásait. Szlovákiában jelenleg 88 százalékban a ketreces tenyésztési technológiát alkalmazzák, amely a szakemberek egyértelmű véleménye szerint a legkedvezőtlenebb állattartási forma. Az alternatív tenyésztési technológiára való áttérés azonban óriási összeget, előzetes számítások szerint mintegy 15 millió eurót emészthet fel.  Veszélyben az önellátás Brüsszel 2012-ben hagyott jóvá egy rendeletet a ketreces állattartási technológia korszerűsítésére. A baromfitenyésztők azonban ezt nem tartják a legszerencsésebb lépésnek. A váltás ugyanis veszélyeztetheti az országok önellátását a tojásból. A baromfitenyésztők szerint ugyanakkor a tojás minősége és összetétele egyáltalán nem az állattartási technológia függvénye. „Az egyedüli tényező, ami befolyásolja a tojás minőségét, az a takarmány. Vagyis amit a takarmány tartalmaz, az lemérhető a tojás minőségében” – vallja Daniel Molnár, a Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének az elnöke.  Az üzletláncok viszont kötik az ebet a karóhoz, megkövetelve az alternatív állattartási technológiát. A Tesco azzal érvel, hogy érdeke a termelés etikai formáinak betartása. „A ketreces állattartási technológiában tenyésztett tyúkok ezeknek a követelményeknek nem felelnek meg” – áll a Tesco üzletlánc nyilatkozatában. A szlovákiai baromfitenyésztők erre reagálva kifejtették, hogy a korszerűsített ketrecek által biztosított a tyúkok egészséges nevelése. „Németország már két évvel ezelőtt megszüntette az alternatív állattenyésztési technológiát, ugyanis a tyúkok a felhalmozódott ürülékben egészségtelen feltételek között nevelkedtek” – vallják a szlovákiai baromfitenyésztők.  Drágább biotojás Ami a tojásárakat illeti, az úgynevezett biotojás a duplájáért vásárolható meg, mint a ketreces tenyészetekből származó. Az alternatív állattartási technológiákból származó tojás is mintegy 40 százalékkal drágább a klasszikus, ketreces tenyészetekben előállított tojásnál.  A tojótyúktartás négy állattartási technológiája ismert: az ökológiai, a szabad, az alternatív, valamint a ketreces. A legkedvezőtlenebb a ketreces, ahol a tyúkokat ketrecekbe szorítják, mintegy A4-es lapnyi terület jut egy tojónak. A ketrecek hosszú sorokba rendezettek, és legalább három sorban vannak egymás felett elhelyezve. Ennél kedvezőbb és egészségesebb az alternatív állattartási technológia. A tojók nincsenek ketrecekbe zárva, nagyobb területen és szabadabban mozoghatnak.  A szabad tenyészet az állattartási formáknak már egy magasabb szintje. A tyúkok szabadon mozoghatnak egyrészt az istállóban, de a szabad levegőn is. A legegészségesebb technológia az ökológiai, melyet Eko vagy Bio megnevezéssel jelölnek. Azoknak a tenyésztőknek, akik ezt az állattartást folytatják, szigorú előírásoknak kell megfelelniük. (sb)