Az uniós vezetők takarékossággal csitítanák a vihart

További takarékossági intézkedések közös kilátásba helyezésével, a költségvetési fegyelem szigorú betartásának hangoztatásával igyekeznek az euróövezeti országok állam- és kormányfői nyugtatni a görög válság miatt aggódó nemzetközi pénzügyi piacokat a péntek esti brüsszeli találkozójuk előtt elhangzott nyilatkozatok szerint.

Angela Merkel német kancellár közvetlenül a munkavacsora előtt nyilatkozva kijelentette: a 16 érintett EU-országnak gyorsan lépnie kell, hogy megakadályozza az euróövezetben a görög válság miatt keletkezett helyzet súlyosbodását. Hangoztatta azt is, hogy az egész térségben fokozni kell a költségvetési fegyelmet, a pénzügyi szektor szabályozását pedig fel kell gyorsítani. A vezetők zárónyilatkozat-tervezete a kiszivárogtatások szerint egyértelművé teszi, hogy az euróországok készek újabb megtakarításokat elhatározni, ha szükséges, hiánycsökkentési céljaik teljesítése érdekében.

A német parlament pénteken jóváhagyta a Görögországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról szóló törvénytervezetet. Előbb a parlament alsóháza, a Bundestag, majd a  felsőház, a Bundesrat adta áldását a tervezethez. Németország a következő három évre előirányzott, 110 milliárd eurós segélycsomagból 22,4 milliárd euróval veszi ki részét. Ebből az idén 8,4 milliárd euró esedékes. A német közreműködés nem a központi költségvetésből, hanem  az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) hitelkonstrukciójával történik, amelyért az állam garanciát vállal. A segélyt a Nemzetközi Valutalap és az euróövezet tagállamai közösen folyósítják Athénnak. Az utóbbiak közül - az uniós segítség 28 százalékával - Németország hitelezi a legtöbbet.

A legnagyobb német magánbankok, illetve biztosító társaságok 8 milliárd euróval vesznek részt Görögország támogatásában. Értesülések szerint a szóban forgó bankok és biztosító társaságok vállalták, hogy Görögországgal, illetve a görög bankokkal szembeni hitelpolitikájukon nem változtatnak, a KfW bankot értékpapírok vásárlásával segítik a német hitel finanszírozásának segítésére.

Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász szerint a görög adósságválság euróövezeti krízist idézhet elő, ha az európai vezetők nem lesznek képesek sokkal bátrabban fellépni annál, mint ahogy eddig tették. A jó hír az, hogy Görögország nem a következő Lehman Brothers, nem elég nagy és nincs annyi kötődése, hogy válsága a globális pénzügyi piacok befagyásához vezessen. A rossz hír viszont az, hogy Görögország problémái sokkal súlyosabbak annál, mint amit Európa elismer, és ezek a problémák részben a kontinens más országaiban is fennállnak - írta a szakember a The New York Times pénteki számában. Krugman túl optimista forgatókönyvnek tartja azt, amelyik szerint a görög tragédia azzal végződik, hogy az ország fizetésképtelenné válik. "Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a fizetésképtelenné válással együtt vagy azt követően az ország távozni fog az euróövezetből" - írta.

Az EU-országok költségvetési és pénzügyi politikájának szorosabb összehangolását javasolja az a "reflexiós csoport", amely Felipe González volt spanyol miniszterelnök irányításával hosszú távú stratégiai ajánlásokat dolgozott ki az unió számára.
Pénteki médiabeszámolók szerint az ajánlások közt szerepel az, hogy az uniós országok hangolják össze jobban költségvetési és pénzügyi politikájukat. Ez a gondolat különös jelentőséget nyert most, amikor péntek délután az euróval fizető országok vezetői rendkívüli csúcstalálkozóra gyűltek össze Brüsszelben - azzal a céllal, hogy a legmagasabb szinten is megerősítsék a fizetésképtelenség szélére sodródott Görögország pénzügyi megtámogatását. Önmagában az, hogy ez a pénzügyi mentőöv szükségessé vált, ékes bizonyítéka annak, hova vezethet, ha egy tagország átláthatatlan és felelőtlen pénzügyi politikát folytat hosszú időn át, mintegy "észrevétlenül".

Görögországban a vártnál magasabb volt az infláció áprilisban éves szinten - közölte a görög statisztikai hivatal pénteken. Áprilisban 4,8 százalék volt az éves infláció, ami 2008 augusztusa óta a legmagasabb. Az éves infláció márciusban 3,9 százalék, februárban 2,8 százalék, januárban 2,4 százalék volt. A szakértők azt mondták, hogy a különböző adók és az áfa emelése 1,6 százalékponttal, míg a magasabb olajár 1,5 százalékponttal növelte az áprilisi inflációt.

Franciaország "minden eszközzel" ki fogja vizsgálni, hogy kit terjesztettek "megalapozatlan pletykákat" Spanyolországról és Olaszországról a héten, a spekulánsok ellen pedig szankciókat kezdeményez - közölte pénteken Jean-Pierre Jouyet, a francia pénzügypiaci hatóság (AMF) elnöke. A bejelentést megelőzően Christine Lagarde gazdasági miniszter jelezte: felkérte az AMF elnökét arra, hogy minden olyan esetet vizsgáljon ki, amelyben a legkisebb gyanú felmerül arra, hogy olyan pletykát kezdtek terjeszteni, amely néhány spekulánsnak kedvez.

A görög krízis csillapodásával a közép-európai devizák visszatérnek a korábban követett erősödő pályára - véli a Reuters hírügynökség által megkérdezett szakértők többsége. A 45 szakértő körében május 3 és 5 között végzett felmérésben a korábbiaknál gyengébb árfolyamot jeleztek előre néhány hónapos távlatban, de 12 hónapra már közel azonosat az egy hónappal korábbival.