Az euróövezet mentőalapja kompromisszumot támogat Görögországgal

Szavaiból kiderült, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek esetleg hajlanak bizonyos kompromisszumra, miközben Görögország a február végén lejáró nemzetközi hitelprogramja után áthidaló finanszírozást és könnyített feltételeket követel. A görög kormányfő vasárnap igen bizakodón nyilatkozott az esélyekről. Az euróövezeti tag Szlovákia pénzügyminisztere viszont kétségét fejezte ki az iránt, hogy sikerül egyezségre jutni.

Az euróövezetet elhagyni "a legdrágább megoldás lenne mind Görögország, mind az euróövezet számára. Ezért próbáljuk éppen ezt megelőzni" - mondta Regling. A januári választások után hatalomra került görög kormányról szólva így folytatta: "Egy új kormánynak más fontos, mint elődjének, ez érthető, és nincs ebben semmi újdonság. Így volt ez korábban Írországban is az ír mentőprogram tárgyalásának kellős közepén. Ott is volt lehetőség egyes intézkedések megváltoztatására úgy, hogy a fő irány azért megmaradt."

A görög mentőprogramot részben az EFSF kezeli. Ez a 2010-ben alapított intézmény új hiteleket már nem ad ki, az a 2012-ben helyébe lépett állandó euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) dolga. Regling a vezetője az ESM-nek is.

A görög miniszterelnök, Alekszisz Ciprasz vasárnap azt mondta a német Stern magazinnak, hogy nehéz tárgyalásokra számít, de bizonyosra veszi a sikert.  "Meg akarom menteni Görögországot egy tragédiától, és meg akarom óvni Európát a megosztottságtól" - mondta. Hozzátette, hogy nem új kölcsönöket, hanem időt kérnek a kormány reformprogramjának megvalósítására. 

"Ígérem, utána Görögország hat hónap múlva már teljesen más ország lesz" - mondta. Közben Peter Kažimír pénzügyminiszter vasárnap azt írta Twitter-bejegyzésében, hogy a maga részéről kétli, sikerül-e megállapodni a részletekben a hétfőn folytatódó pénzügyminiszteri tanácskozáson. "Vannak határok, és az óra ketyeg" - tette hozzá.

Szlovákia 2010-ben felmentést kért és kapott az első görög mentőprogramban való részvétel alól, majd 2011-ben sokáig hátráltatta az EFSF hitelező képességének növelését, a tagországok közül utolsóként elfogadva a megnövelt kezességi kötelezettséget. A szlovák kormány felháborodott azon, hogy egy Szlovákiánál kétszer gazdagabb, ám sorozatos szabályszegő országot - Görögországot - kell pénzügyileg támogatnia.