Az euró bevezetése óta a szomszédoknál gyorsabban nőttek az élelmiszerárak

„Szlovákiában az elmúlt tíz évben 16,6 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, egy gyakorlati példán szemléltetve ez azt jelenti, hogy egy 2009-ben 100 euróból összeállított élelmiszercsomagért ma 116,6 eurót fizetnénk” – nyilatkozta Eva Sadovská, a Szlovák Gazdaszövetség agrárholding elemzője, az általa kidolgozott legfrissebb felmérésre hivatkozva. Az uniós és szlovák statisztikai adatokon alapuló elemzés szerint azonban az elmúlt tíz évben nem nőttek egyenletesen az árak. Az euró bevezetésének az évében, 2009-ben Szlovákiában még 3,8 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak, az ezt követő négy évben, vagyis 2010 és 2013 között azonban már 1,7 és 5,9 százalék közötti drágulást mértek. Ez utóbbira, vagyis a legnagyobb árugrásra 2011-ben került sor. 2014-től azonban újra csökkentek az árak, egészen 2016-ig, amikor éves szinten 2,7 százalékos áresést mértek. A gazdaság felpörgésének és a lakosság növekvő vásárlóerejének köszönhetően 2017 második felétől visszatért a drágulás időszaka, 2017-ben így már 4, tavaly pedig 4,2 százalékkal drágultak az élelmiszerek.

Nem csupán az egyes éveket tekintve tapasztalhatunk látványos kilengéseket, hanem a termékcsoportok között is látványos különbségek vannak. Az elmúlt tíz évben a legnagyobb árugrást a zöldségek esetében tapasztalhattuk, a legkisebbet pedig a húsipari termékek esetében.

A zöldségfélék az euró bevezetése óta eltelt időszakban átlagosan több mint 50, a gyümölcsfélék pedig 40 százalékkal drágultak.

Csaknem a harmadával többet fizetünk azonban a halért, a kávéért, a teáért és a kakaóért, több mint 17 százalékkal drágult a kenyér, a péksütemények és az édességek, 15 százalékkal a tej, a sajt és a tojás, 12 százalékkal az olaj, és nem egész 8 százalékkal a hús.

A nagy kérdés, hogy a fent jelzett áremelés nagy vagy kicsi. „Ennek a kiderítésére két módszert vettünk igénybe. Egyrészt összehasonlítottuk a szlovák drágulást a többi uniós tagországban mérttel, másrészt a szlovákiai drágulást a bérek növekedési ütemével” – mondta Sadovská. Szerinte a most közzétett elemzés egyik legnagyobb tanulsága, hogy azokban a szomszédos országokban, amelyekben nem vezették be az eurót, az elmúlt tíz évben jóval gyorsabban nőttek az élelmiszerárak, mint Szlovákiában.

A szlovákiai 16,6 százalékos drágulással szemben Csehországban csaknem 24, Lengyelországban nagyjából 25, Magyarországon pedig több mint 33 százalékkal nőttek az élelmiszerárak.

Ez utóbbi a második legrosszabb uniós adat, hiszen Magyarországot csak Málta előzi meg, több mint 36 százalékos drágulással. A legjobb helyzetben ezzel szemben az írek vannak, akik most nagyjából 14 százalékkal fizetnek kevesebbet az élelmiszerekért, mint tíz évvel ezelőtt. „Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a szomszédos országokban tapasztalt gyorsabb drágulás ellenére a szlovákiai élelmiszerek még mindig a legdrágábbak a visegrádi országok közül. Uniós összehasonlításban azonban Szlovákia így is a hetedik legolcsóbb ország” – tette hozzá Sadovská.

„Nincs ok a panaszra azonban a fizetések szempontjából sem” – állítja Sadovská. Míg az élelmiszerárak tíz év alatt 16,6 százalékkal nőttek, a teljes infláció pedig 14,8 százalék volt, az alkalmazottak fizetése ugyanekkor átlagosan 40 százalékkal nőtt. Ez utóbbi persze csak az átlag, hiszen míg sokaknak ennél nagyobb ütemben is nőhetett a fizetésük, az alkalmazottak nem kis részének csupán elenyésző mértékben nőttek a bevételei. „A szlovákiai családok ráadásul a havi kiadásaik csaknem 20 százalékát fordítják élelmiszer-vásárlásra, míg az uniós átlag 12 százalék körül mozog. Egy 100 eurós bevásárlásra a szlovákiai alkalmazottaknak átlagosan 21 órát kell dolgozniuk, ami a hatodik legrosszabb adat az uniós országok közül” – tette hozzá a Szlovák Gazdaszövetség agrárholding elemzője.