Az állam deformálhatja a piac működését

Pozsony. A földművelésügyi tárca, pontosabban a hatáskörébe tartozó Intervenciós Agrárügynökség (IPA) felrúgja a gazdasági verseny szabályait – állítják a Pozsonyi Terménytőzsde (KBB) vezetői. Igor Krejčí, a KBB főtitkára az IPA raktárjegy-politikáját bírálja.

Ma már nem kell az agrártermelőket győzködni arról, hogy számukra is előnyös a raktárjegyrendszer és a termény közraktári elhelyezése. Igor Krejčí az IPA pozitívumának tartja, hogy az Állami Piacszabályozási Alap (ŠFTR) utódszervezete megismertette a termelőkkel a raktárjegyek kínálta előnyöket, hitelezési lehetőségeket. Ugyanakkor a raktárjegy ennél többet kínál, üzletelés tárgya is lehet, miközben az biztos értékpapírnak minősül – hangoztatta Krejčí. Az intervenciós ügynökség tevékenységében a KBB főtitkára főként azt bírálta, hogy az IPA állami pénzeket maga mögött tudva olyan feltételekkel kínálta a hiteleket (például kamatbonifikáció vagy raktározási és szállítási költségek térítése címen), amellyel a piac többi részvevője képtelen lépést tartani. Ez a piac deformálását idézheti elő – mutattak rá a KBB vezetői. Szerintük a helyzet hosszú távon aligha tartható. Előbb-utóbb vagy az állam, vagy a többi kereskedelmi részvevő piacról történő teljes kivonulását eredményezi – hangoztatta Krejčí. A törvényesség határát súroló ténynek tartja azt is, hogy az IPA certifikált raktárakat is bevont a rendszerbe, holott a törvény kizárólag közraktárokat ruház fel raktárlevél-kiadási joggal, lehetőséggel. Ez, jelzálogjog érvényesítése esetén, súlyos, az IPA-ra nézve hátrányos következményeket vonhatna maga után.

A KBB vezetői már hónapokkal ezelőtt értesítették az IPA vezetését kifogásaikról. Azután határozták el, hogy észrevételeiket a sajtó nyilvánossága előtt is megfogalmazzák, miután semmilyen változás az ügyben nem történt. Igor Krejčí és csapata egyelőre nem döntötte el, hogy az ügyet a versenyhivatal elé viszi-e. Úgy fogalmazott: tisztában van azzal, hogy magára haragítja az agrártermelőket, közraktárakat és a kereskedőket egyaránt, akiknek a jelenlegi rendszer megfelel. Ugyanakkor a közraktárrendszer hosszú távon csak egyenlő versenyfeltételek esetén működhet hatékonyan.

A KBB tavaly 272,9 millió korona hitelt nyújtott az agrártermelőknek a raktárlevél-rendszer keretében, a vele együttműködő közraktárakban 101 ezer tonna terményt helyeztek el a termelők. Az IPA csaknem 1,9 milliárd koronát költött hasonló célra, miközben jelentős mértékben átvállalta a raktározási be- és kirakodási költségeket és bonifikálta a hitelkamatokat is. A KBB hitelforrásait a Tatra banka, a Ľudová banka és a holland ING Bank révén nyújtotta. (gyor)