Az adófizetők pénzén reklámoznák az élelmiszert

A marketingalap működtetésének a gondolata három évvel ezelőtt is felvetődött, de az agrártárca akkor elvetette az ötletet. A földművelésügyi minisztérium jelenlegi vezetése, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamarával (SPPK) együttműködve, azonban már nem ódzkodik a marketingalap létrehozásától, annál is inkább, mivel Szlovákiában 1993 óta folyamatosan nő az agrártermékek behozatala. Magyarán: jóval nagyobb mennyiségben importálunk élelmiszert annál, mint amennyit külföldre szállítunk. Tavaly rekordösszegre, 1,096 milliárd euróra ugrott az agrárkereskedelmi mérleg hiánya. Ezen a kedvezőtlen mérlegen szeretnének javítani most a marketingalap létrehozásával.

Az agrárkamara helyesli

„A szlovákiai élelmiszerek kiváló minőségűek, ezért megérdemlik, hogy népszerűsítsük őket. Az SPPK már évek óta hangsúlyozza, hogy a hazai termékek reklámozásába több energiát kellene fektetni. Kamaránk mindig is támogatta a marketingalap létrehozásának gondolatát. Ugyanakkor elvárjuk, hogy az alap feltöltéséhez az állam is hozzájáruljon” – mondta Milan Semančík, az SPPK elnöke. „Fontos, hogy a hazai vevő többet tudjon meg a Szlovákiában gyártott élelmiszerek minőségéről. Ugyanis épp a vásárlóknak, nem pedig az üzletláncoknak kellene megszabniuk, hogy mi kerüljön a vevő kosarába. Ehhez egy célirányos és kiválóan működő marketingalapot kell létrehozni” – vallja Jana Holéciová, az agrárkamara szóvivője.

Ötlet a szomszédból

A marketingalap ötletéért a szlovákiai kezdeményezőknek nem kellett messzire menniük, elég volt átruccanni a szomszédos Ausztriába. Simona Bubánová, a CD Creative reklámügynökség munkatársa szerint az osztrákok teljes mértékben tudatosítják, hogy a hazai élelmiszerek minőségi termékek. Ezzel szemben Ľubomír Drahovský, a Terno piackutató ügynökség elemzője úgy véli, hogy a marketingalap nem lesz sikeres, amíg a propagált termékek árait nem igazítják a szlovákiai lakosság fizetéséhez. Véleménye szerint a hazai agrártermékek árainak nem szabadna meghaladniuk az importáltakét.

ŐSTERMELŐK ÉS FELDOLGOZÓK AZ ÜZLETLÁNCOK ELLEN

Tejalap: a hazai példa

Pozitív példákért azonban nem kell külföldre menni. Margita Štefániková, a Szlovákiai Tejtermelők Szövetségének az igazgatója lapunkat tájékoztatta, hogy a tejalapot már 2008-ban létrehozták. „Az alap finanszírozását kizárólag az őstermelők és a tejfeldolgozók biztosítják. Az állam sosem járult hozzá az anyagiak fedezéséhez. Mintegy 570 hazai vállalat tagja az alapnak, évente csaknem 500 ezer eurónyi összeget tudunk begyűjteni a szlovák tej és tejtermékek propagálására” – mondta Štefániková. A felvetett kérdéssel kapcsolatban, hogy társulna-e a tejalap a jövőben létrehozandó marketingalappal, Štefániková egyértelmű nemmel válaszolt.

Drága reklámok

Semančík szerint az lenne az igazságos, ha a marketingalap költségvetésének a felét az állam, másik felét maguk a vállalkozók adnák össze. Holéciová szerint egyelőre nem tudják, ki is kötelezhető a marketingalapi tagságra. „Hosszadalmas viták állnak előttünk, mert sok a tisztázatlan elem. Vajon az őstermelők az egyes termékek alapján szolgáltatnak-e be anyagi eszközöket az alapba, vagy a forgalom alapján történik mindez? Nem tudni. Ez nem tisztázott az SPPK és a földművelésügyi minisztérium között sem, nem beszélve a termelőkről és a feldolgozókról” – figyelmeztet Holéciová. A gazdák nagy része ugyan örülne a több reklámnak, azonban attól tart, hogy a reklámügynökségek megalapozatlanul magas összegeket visznek majd el a reklámokért.