Árkelepcék hosszú árnyékában

A hazai sertéspiac ugyan kiegyensúlyozottabbnak tűnik, mint a képen látható szállítmány volt, azonban egyes felvásárlók – állítják az állattartók – nem tartják be a minimális felvásárlási árakatVas Gyula felvételeA minimális felvásárlási árakat a pénzügyminisztérium hirdette ki hivatalos hirdetményében, tehát minden felvásárlónak, feldolgozónak be kell azt tartania, ellenkező esetben súlyos pénzbírságot róhatnak ki rájuk – tartja Marta Mečárová, az Intervenciós Agrárügynökség (IPA) igazgatója. Ugyanakkor bevallotta, hozzá is eljutottak a furcsa húsfelvásárlásokról, árképzésről szóló hírek. Azonban az IPA e téren tehetetlen. „A mi feladatunk az egyensúly megteremtése piaci zavarok esetében. Jelenleg azonban nincs sertéstúlkínálat a hazai piacon, nem érkeztek hírek nagyobb készletek felszabadításáról sem, a hazai állattenyésztőket legnagyobb mértékben veszélyeztető csehországi import pedig gyakorlatilag leállt” – nyilatkozta. Az igazgatónő úgy tudja, hogy a termelők és a feldolgozók a napokban egyeztetnek az áldatlan helyzet megoldásának lehetőségéről. Másrészt viszont emlékeztet az áruházláncok agresszív ár- és üzletpolitikájára, amely a húsfeldolgozókat is lehetetlen helyzetbe kényszeríti.

Tud a problémáról az agrárönkormányzat is. „Súlyos pénzbírság róható ki arra a feldolgozóra, aki nem tartja be a minimális felvásárlási árakat” – erősítette meg Stanislav Nemec, az Agrárkamara (SPPK) szóvivője, aki nem tud arról, hogy a termelők ez ügyben már tettek volna feljelentést a pénzügyminisztérium illetékes részlegén. Szavaiból azonban kiderült, hogy nem új keletű dologról van szó, hasonló hírek terjedtek a vágómarha-felvásárlásról is. „A felvásárlók leggyakrabban a minőségi romlásra hivatkozva csökkentik felvásárlási áraikat. A minimális felvásárlási árak ugyanis az E és az U minőségi osztályra vonatkoznak. Ha tehát a hús nem felel meg a megadott minőségi követelményeknek, a felvásárlók kevesebbet fizethetnek a leadott jószágokért. Számos visszaélésre ad lehetőséget az, hogy a minősítést nem egy független szerv végzi, hanem maguk a vágóhidak. E téren feltétlenül változtatni kellene.” Nemec hallott olyan esetekről is, amikor a feldolgozók minimálárat fizettek ugyan az állattartóknak, csak éppen lényegesen kisebb átvételi súlyt írtak be, szarvasmarha esetén például 450 kilogrammos tényleges súly helyett 400-at. „Az a baj, hogy az állattartók képtelenek összefogni” – vélekedett a szóvivő.

A pénzügyminisztérium ellenőreihez az elmúlt időszakban egyetlen feljelentés, vagy ellenőrzési beadvány sem érkezett – nyilatkozta lapunknak Jozef Mach, a tárca sajtóosztályának munkatársa. Márpedig az ellenőrök, a szóvivő szerint, csak akkor lépnek, ha indítványt vagy feljelentést kapnak.

„Teljesen ki vagyunk szolgáltatva a felvásárlóknak, bármit tennénk, mi húzzuk a rövidebbet” – fakadt ki az egyik magát megnevezni nem kívánó dél-szlovákiai állattenyésztő. Úgy vélte, ha feljelentené a felvásárlót, úgy az soha többé nem venne át tőle egyetlen jószágot sem. Ha nem fogadná el a minőségi alábecsülést, úgy a vágóhidak addig halogatnák a vágást, amíg a jószág nem lesz túlsúlyos és akkor már valóban nem kerülhet az E vagy az U kategóriába. A hízók továbbetetése csak tetézné a termelő kárát, elvégre ma már a takarmány is drága.

Nincsenek könnyű helyzetben a vágóhidak sem. Az agresszív üzletpolitikát folytató áruházláncokon túl a szigorú EU-szabályok is „keserítik” életüket. Egyes hírek szerint a jelenleg működő több száz vágóhídból a jövőben (2004. január 1-je után) már csak egy-két foglalkozhat sertések vágásával, mert képtelenek lesznek eleget tenni a szigorú uniós normáknak. A többi vágóhídnak be kell zárnia vagy profilt váltania. Az utóbbi csak vásárolt félsertések feldolgozását tenné lehetővé. Az uniós követelményeknek az érvényesítése, átvétele jelentősen megnöveli majd a szállítási költségeket, ami végső soron a hús árában is megmutatkozik majd.

Lesz tehát miről egyeztetni a termelőknek és feldolgozóknak az elkövetkező napokra tervezett tanácskozáson. Azonban kicsi az esély arra, hogy a probléma egy csapásra, pontosabban egy tanácskozás eredményeképpen megoldódik. Annál is inkább, mert már volt néhány hasonló egyeztetés. Ugyanakkor valamit mégiscsak lépni kell, elvégre nem lehet, hogy egy kötelez# érvényű szabályzót figyelmen kívül hagyjanak és egy levél se rezdüljön...

A hazai marhahúspiacon kialakult és mind jobban elmélyülő piaci zavarok miatt a Intervenciós Agrárügynökség (IPA) 2500 tonna vágómarha exporttámogatását kezdeményezi – erősítette meg lapunk értesülését Maria Mečárová, az IPA igazgatója. A támogatást az IPA Tanácsa is javasolta. Végső döntés az ügyben a jövő héten várható.