Áresés Szlovákiában

Szlovákia történetében most először került sor az általános árszínvonal csökkenésére, vagyis deflációra, ami Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője szerint elsősorban az élelmiszereknek köszönhető. „Ez utóbbiak ára az előző hónaphoz képest februárban átlagosan fél százalékkal esett vissza. A vásárlók olcsóbban juthatnak hozzá a zöldséghez és a húshoz is, a péksütemények és a tésztafélék ára ezzel szemben nőtt” – nyilatkozta Koršňák. Az elmúlt egy évben a legnagyobb áresést a távközlésben és a közlekedésben mérték, az előbbiben 1,4, az utóbbiban 1,3 százalékkal csökkentek az árak. Több mint 1 százalékkal olcsóbban juthatunk hozzá azonban a bútorokhoz, és 0,9 százalékkal csökkentek az energiaárak is. A legnagyobb drágulást, több mint 5 százalékosat, az oktatásügyben mérték, 2 százalékkal drágábban juthatunk hozzá a cigarettához és alkoholhoz is.

Michal Kozub, a Home Credit Slovakia elemzője ugyanakkor óv a túlzott optimizmustól, szerinte ugyanis a 0,1 százalékos átlagos áresés olyan elenyészőnek számít, hogy a fogyasztók szinte egyáltalán nem érzik meg. „Ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, hogy minderre hogyan reagál majd a gazdaság” – figyelmeztet Kozub. A deflációnak köszönhetően ugyanis nő a pénz vásárlóereje, a lakosság pedig a további árcsökkenés reményében elhalasztja vásárlásait. A modern közgazdasági gondolkodás ezért negatív jelenségként tekint rá, főként egy esetleges deflációs spirál kialakulásának kockázata miatt. Ugyanakkor a defláció nem mindig jár együtt negatív gazdasági ciklussal. Az 1980-as, 90-es években a defláció komoly nehézséget jelentett Japánban, a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság nyomán pedig főleg az Amerikai Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Németországot nyugtalanítja, de mára megjelent a defláció veszélye régiónk több országában is. Szlovákiában 2010-ben csökkent mélypontra az infláció, amikor az éves drágulás 1 százalékos volt. Azt követően azonban felgyorsult az áremelkedés, 2011-ben így már 3,9, 2012-ben pedig 3,6 százalékos inflációt mért a statisztikai hivatal. Tavaly újra visszafogottabban emelkedtek az árak, az éves infláció így 1,4%-ra esett vissza.

Koršňák az elkövetkező hónapokra is rendkívül alacsony inflációt jósol. „Az áremelkedés enyhébb gyorsulására leghamarabb az év második felében számíthatunk, arra is csak abban az esetben, ha időközben jelentősebb mértékben nő a hazai kereslet” – vallja az UniCredit Bank elemzője, aki szerint az ukrajnai helyzet elmérgesedése – az üzemanyagárak növekedésén keresztül – az inflációt is befolyásolhatja. Ha erre sor kerülne, Koršňák azt sem tartja kizártnak, hogy az infláció a vártnál korábban ugrik meg. (mi, TASR)