Amivel elszúrjuk a munkanapot

ÖSSZEFOGLALÓ

Számos munkahelyi szokásunk lehet, ezek külön-külön lehet, hogy csak 5-10 percet rabolnak el időnkből, ám összességében megtörik a munkatempónkat és akár egy teljes órát is lecsípnek időnkből.

A telefon ellenőrzése

Nagy valószínűséggel már észre sem vesszük, amikor a munkatársainkkal való beszélgetést félbeszakítjuk az ,,Egy pillanat, csak megírom ezt az sms-t!”, felkiáltással. Rosszabb esetben már elnézést sem kérünk, csak megszakítjuk a szemkontaktust és a telefonra figyelünk. Ha szeretnénk az az ember lenni, akihez örömmel és bizalommal fordulnak a munkatársak, ha szeretnénk megbecsült tagjai lenni a közösségnek, viselkedjünk úgy a hozzánk beszélőkkel, hogy úgy érezzék, abban a pillanatban ők a legfontosabbak számunkra a világon.

Szimultán munkavégzés

A legkönnyebb módja annak, hogy a legkomolyabb és felkészültebb munkatársnak tűnjünk a vállalati megbeszéléseken az, ha teljes figyelmünkkel az előadóra koncentrálunk. Magunk is meglepődünk majd, mennyi mindent tanulhatunk az elhangzott információból, milyen rejtett folyamatokat érthetünk meg, milyen kapcsolatépítési lehetőségekre nyílik alkalom és milyen stratégiai döntésekre juthatunk saját karrierünkről. Mindezeket az előnyöket könnyűszerrel kiaknázhatjuk, nagy eséllyel ugyanis mi leszünk az egyetlenek a ,meeting alatt, akik nem csak ,,fél füllel” vannak jelen a megbeszélésen.

Jelentéktelen kapcsolatok

A világháló segítségével több tucat klubnak, online közösségi alkalmazásnak és levelezőlistának lehetünk használói, ezek mind rendszeres kommunikációra kényszerítenek anélkül, hogy valódi hatást gyakorolnának az életünkre. A munkában és munkaidőn kívül is szűrjük meg azokat, akikre figyelmet fordítunk. Vizsgáljuk meg alaposan: kik azok, akik online vagy személyesen rendszeresen jelen vannak, de valójában nincsenek (pozitív) hatással az életünkre.

Értesítők használata

Kapcsoljuk ki a fény vagy hangjelzést, amely jelzi, ha e-mail, sms vagy más üzenetünk érkezett! Bármilyen fontos tevékenységet végzünk, megzavar benne, kibillent a koncentrációból. A hatékonyság alapvető összetevője szellemi alkotótevékenységeknél, hogy ne terelje el semmi a figyelmünket. Legjobb, ha ilyenkor kizárjuk a külvilágot. Sokkal gyorsabban és eredményesebben fogunk dolgozni.

A múlt terhe

A hibákból tanulnunk kell, de aztán el kell engedni őket. Ha úgy véljük, hogy ezt az alapelvet könnyebb mondani, mint betartani, a következő rosszra fordult munkahelyi szituációra tekintsünk lehetőségként, amely által valami újat tanulhatunk, elsősorban saját magunkról.

Ne várjunk a jelre

Senki nem adhat garanciát számunkra arról, hogy egy új dologban sikeresek leszünk, amit tehetünk, az az, hogy elkötelezzük magunkat, hogy a tőlünk telhető lehető legjobbat fogjuk nyújtani. Arról is biztosíthatjuk magunkat, hogy mindig újra megpróbáljuk, ha nem sikerül. Ne várjunk a ,,jelre”, vagy arra, hogy munkatársaink sikerrel járnak-e, a lehetőséget akkor kell megragadni, amikor felbukkan. Ha azon vesszük észre magunkat, hogy egy munkatársunk hibáiról vagy viselkedéséről többeknek is beszéltünk, valószínűleg a pletykálkodás útjára léptünk, amelyből semmi jó nem származik. Ha illetékesek vagyunk az ügyben, beszéljük meg személyesen az illetővel a szituációt, ha nem vagyunk illetékesek, akkor pedig jobb, ha gyümölcsözőbb beszélgetésekre fordítjuk az energiánkat. Ezáltal nagyobb megbecsülést fogunk kivívni a munkahelyen.

Ha igent mondunk

Munkahelyen a legrosszabb, amikor egy felkérésre kötelezően ,,igent” mondunk, aztán azon gondolkodunk, hogyan rázhatnánk le magunkról a feladatot. Ha jó indokunk van rá, hogy nemet mondjunk egy kliensnek, egy munkatársnak vagy a főnöknek, akkor tegyük meg, jóval kevésbé lesz negatív hatással, mint azt gondolnánk. Egy hirtelen kimondott ,,igen” ugyanakkor hosszú ideig kísérthet minket. (Profess.hu)