Alulfizetett alkalmazottak

Az átlagos munkaerőköltség – vagyis az alkalmazottakkal kapcsolatos összes kiadás – Szlovákiában valóban nagyobb, mint Magyarországon, Lengyelországban vagy Csehországban. A cégek így jogosan panaszkodnak a magasabb költségekre, Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője szerint azonban ezek megalapozottak, mivel Szlovákiában nagyobb a munkatermelékenység, mint a szomszédos országokban. Ez azért fontos tényező, mert azok a vállalkozások költhetnek többet a munkaerőre, bírnak el magasabb munkaerőköltséget, amelyek az átlagosnál termelékenyebbek, és így nyereségesebbek. A munkaerőköltségek növekedése a munkáltatók számára elkerülhetetlen folyamat. Akiknek valóban okuk lenne a panaszra, azok az alkalmazottak, hiszen az UniCredit Bank most közzétett elemzése szerint a szlovákiai bérek a legalacsonyabbak közé tartoznak az egész Európai Unióban. Az UniCredit a szokásostól eltérően nem a bruttó béreket vette figyelembe, hanem azt az összeget, amit a munkavállalók ténylegesen megkapnak. Az ok egyszerű: az Európai Unió egyes országainak az adórendszerei között jelentős eltérések vannak, a bruttó bér több helyen ezért jóval nagyobb lehet, mint amihez az alkalmazottak valóban hozzájutnak. Egy átlagos keresettel rendelkező belga például a bruttó fizetésének alig 60 százalékát kapja kézhez, Írországban és Észtországban a nettó fizetés, vagyis az az összeg, amit a munkáltató átutal az alkalmazott számlájára a bruttó bér 80 százalékát is meghaladja. Az UniCredit figyelembe vette a vásárlóerőt is, hiszen az uniós országokban jelentős eltérések vannak az árakban. Egy dán vásárló például ugyanakkora pénzösszegből Szlovákiában 2,2, Bulgáriában pedig 3,3-szor több árut vehetne, mint Dániában. Az UniCredit bérlistájának az összeállításánál ezért a fizetéseket szlovák vásárlőerő-paritásra számították át. Mindezt figyelembe véve, a nettó fizetést tekintve Szlovákia az uniós lista vége felé közelít. A szlovákiai bérek a hatodik legalacsonyabbak az egész Európai Unióban. Kevesebbet csak a magyar, a lett, a litván, a bolgár és a román alkalmazottak keresnek. Az UniCredit bérlistája az egyedül élő, gyermektelen, átlagos bruttó bérrel rendelkező alkalmazottak nettó fizetését vette alapul. A bank által vizsgált 27 uniós tagország közül 15-ben haladja meg a nettó átlagbér az ezer eurót, az első helyen Hollandia található, 1596 eurós nettó átlagfizetéssel. Szlovákia és Magyarország nagyjából azonos szinten vannak, az előbbiben 645, az utóbbiban 641 euró volt tavaly a nettó átlagbér, míg a sor végén kullogó Romániában csak 446 euró. Nem túl rózsás a kép Szlovákia számára a bérek növekedése szempontjából sem. Az elmúlt öt évben a nettó bér alig 2,9 százalékkal nőtt, ami ugyan kicsivel gyorsabb növekedési ütem a 2,4 százalékos uniós átlagnál, a szomszéd országokhoz képest azonban nem nevezhető látványos változásnak. Magyarországon az említett időszakban 5,6, Lengyelországban 4,5 százalékkal nőtt a nettó átlagbér. Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? Az Uni-Credit előrejelzése szerint a pénzromlást is figyelembe vevő reálbérek – a 2011-es és 2012-es esést követően – már tavaly is 1 százalékkal nőttek, idén pedig 3,5 százalékos bővülés várható, miközben az infláció gyakorlatilag megállt. A lakossági fogyasztás – amely az elmúlt négy évben folyamatosan csökkent – idén ennek köszönhetően már 2,7, jövőre pedig csaknem 2 százalékkal nőhet.