Álprobléma az öntözővíz fizetőssé tétele

Egyáltalán miért merült fel, hogy a gazdák által használt öntözővizet is díjkötelessé teszik?

Szlovákia még 2014 februárjában – az akkori környezetvédelmi miniszter, Peter Žiga megbízatási ideje alatt – kötelezte el magát, hogy véget vet az ingyenes vízhasználatnak. Ennek fejében az ország igénybe veheti a Szlovákiának szánt többmilliárdos brüsszeli környezetvédelmi csomagot. Most elmélkedhetünk a volt miniszter ügyetlenségén, kereshetünk egyéb konspirációs elméleteket is, de az öntözővíz díjkötelessé tételének az ígérete 2014 óta tény. A rendszer konkrét formáját 2016 decemberéig kell elfogadnia a parlamentnek.

És itt jön képbe a jelenlegi tárcavezetés...

Mindenki számára világos, hogy a szlovákiai gazdák, őstermelők több terhet már nem viselnek el. Ezért kellett kidolgozni olyan kompromisszumos megoldást, amely egyrészt megvédhető az Európai Bizottság előtt, ugyanakkor a gazdákat sem terheli. S mivel többfajta termelő, gazdálkodó tevékenykedik az országban, a végleges megoldás is több részből áll. Először is meghatároznak egy minimális vízmennyiséget, amely teljes mértékben ingyenes marad. A jelenlegi javaslat szerint ez évente egy gazdaságra számítva 15 ezer köbméter lenne, ami nagyjából 15 hektár öntözésére elegendő. Véleményem szerint itt még elképzelhető a határérték módosítása mintegy 50–70 ezer köbméterig. Ami a gyakorlatban az 50 hektáron gazdálkodókat, mindenekelőtt a zöldségtermelőket is teljes mértékben tehermentesítené. A másik eszköz, amely a mindenkori kormány kezében lesz, az a vízdíj nagyságának a meghatározása. A tervezett, jelképesnek nevezhető 0,1 centes illeték a fentebb említett vízmennyiség esetén hektáronként 1 eurós pluszköltséget jelenthet.

KÉRDÉSES AZ ÖNTÖZŐVÍZ DÍJA

Elképzelhető, hogy a törvénymódosítás tárgyalásának második olvasatában kivételeket is elfogadnak a honatyák?

Egyrészt nem hagyható figyelmen kívül, hogy a javaslat egy átmeneti időszakkal is számol, amely során a gazdák felkészülhetnének a változásra. Másrészt szilárd meggyőződésem, hogy kivételek is helyet kapnak majd a második olvasatban. Elsősorban az állattenyésztőkre gondolok, az ő esetükben a tömegtakarmányok termesztésénél a már létező, úgynevezett greening rendszer alapján teljes mértékben indokoltnak és az Európai Bizottság számára is elfogadhatónak tartom a kivételek bevezetését.

Magyarország néhány hónappal ezelőtt vezette be az öntözési díjat. Ott viszont talán nem fújták fel ennyire a kérdést. Ön is így látja?

Így van. Magyarország néhány hónappal ezelőtt szintén bevezette a díjat. A különbség az, hogy az ottani gazdák messziről sem fújták fel a problémát annyira, mint azt nálunk tették. Nem akartak politikai tőkét kovácsolni egy szakmai és főleg teljes mértékben orvosolható, mondvacsinált problémából. Az igazat megvallva úgy látom, hogy Szlovákiában sem a ténylegesen gazdálkodók, hanem sokkal inkább a gazdának álcázott önjelölt hangoskodók kongatják a vészharangot.