Államünnepben és szabadnapokban élen járunk

Szabadnapból pedig nálunk akad bőven, Szlovákiában van a legtöbb munkaszüneti nap Közép-Európában, az öreg kontinensen ebben a „versenyszámban” csak a norvégok és a görögök jobbak nálunk. 2010-ben még 8 alkalommal maradhatunk otthon hétköznap, a két szabadnap – ezek között egy államünnep – már mögöttünk van.

Szlovákiában öt államünnep és tíz egyéb munkaszüneti nap van, ezek nagy része az alkalmazottak legnagyobb örömére minden évben hétköznapra esik. Ugyanakkor minden évben elesünk 3–6 szabadnaptól, nincs olyan esztendő, melyben mind a 15 munkaszüneti nap hétköznapra esne. Az elvileg 15 szabadnappal csúcstartók vagyunk a térségben. Összehasonlításként: 2009-ben hat nappal kevesebbet dolgoztunk, mint a lengyelek, öttel kevesebbet, mint a magyarországi munkavállalók és hárommal kevesebbet, mint a cseh és osztrák dolgozók.

Kevés munkanap?

Gazdasági szakemberek és a vállalkozók szerint viszont ez így nem helyénvaló, a sok munkaszüneti nap a gazdaság kárára megy. Vállalkozók egy csoportja négy éve azt tanácsolta a parlamenti pártoknak, szüntessenek meg négy munkaszüneti napot – ők akkor május 1-jét, 8-át, szeptember 15-ét és november 17-ét javasolták. Tervezetüket egyetlen politikai párt sem tette magáévá, ezek érthető módon attól féltek, hogy egy ilyen módosítást nem néznének jó szemmel a választópolgárok többségét kitevő alkalmazottak.

A vállalkozók szerint a sok munkaszüneti nap rontja országunk pozícióit a globális gazdasági versenyben, ezzel egyetért a közgazdászok nagy része is. A pénzügyminisztérium 2003-as kimutatása szerint egy munkanap – akkori árakon számítva – 110 és 160 millió euró (3,3 és 4,8 milliárd korona) kiesést jelent a nemzeti összterméknek. Azóta nem készült ilyen kimutatás. Szlovákia GDP-je 2003-ban 1 162 milliárd korona volt, ez a későbbi árfolyamon számítva 38 571 millió eurónak felelt meg. Azóta elérte a 2 billió koronát. Ha egy munkaszüneti nap sem lenne a hétvégéken kívül, akkor ezek szerint nagyjából 5%-kal lehetne magasabb az ország gazdasági termelése.

A gazdasági elemzők viszont úgy vélik, nem lehet egyértelműen meghatározni, milyen hatással van egy-egy szabadnap a gazdaságra. Marek Gábriš, a ČSOB elemzője szerint az ilyen kalkulációk készítésekor azt is figyelembe kell venni, melyik szabadnap milyen időszakra esik – ugyanis nem minden évszakban egyforma az egyes ágazatok termelése. Elemzők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, a szabadnapoknak pozitív hatása is lehet a gazdaságra: a dolgozók jobban kipihenhetik magukat és nagyobb teljesítményt nyújthatnak a munkanapokon, illetve a szabadnapokon történő regenerációnak köszönhetően kisebb az esélye, hogy megbetegedjenek s így még nagyobb kiesést okozzanak vállalatuknak, s azon keresztül a nemzetgazdaságnak.

Dolgos karácsony

Rossz hír a nyári szabadságukat a szabadnapokhoz ütemezők számára, hogy a két államünnep közül idén csak egy esik a nyári két hónapra – habár ez is jobb, mint a semmi, konkrétan, mint a tavalyi év. Idén Cirill és Metód ünnepe (július 5.) hétfőn lesz – ez egyben hosszú hétvégét is jelent –, míg a szlovák nemzeti felkelés ünnepe (augusztus 29.) vasárnapra esik. Szeptemberben viszont kétszer is hétköznapra – szerdára – jön ki a munkaszüneti nap (szeptember 1. és szeptember 15.). Ezt szintén ki lehet használni a szabadságok tervezésénél, kora őszi szabadságolásnál. „Rosszul jön“ viszont ki idén a két májusi szabadnap. Elseje és nyolcadika szombatra esik, jövőre sem járunk vele jobban, akkor vasárnap lesz a munka, illetve a fasizmus győzelmének emléknapja. A lehető legrosszabb viszont a karácsonyi szabadnapok idei „kombinációja“. December 25-e és 26-a hétvégére esik, így a három karácsonyi ünnepnap közül csak karácsony vigíliája jelent plusz szabadnapot (péntek, december 24.).

Magyarországon ha az ünnepnap keddre vagy csütörtökre esik, hétfőn vagy pénteken szabadnapot iktatnak közbe, amelyet az előtte vagy utána következő szombaton kell ledolgozni – így a hétvége és az államünnep között nem kell egy napra munkába menni. Ha mi hasonló módon kívánjuk meghosszabbítani hétvégénket, ehhez szabadságot kell kivennünk.

A szomszédok kevesebbet pihennek

Mint már feljebb írtuk, a velünk szomszédos országokban kevesebb szabadnapnak örülhetnek az alkalmazottak. Magyarországon például csak három nemzeti ünnep van – március 15., augusztus 20. és október 23. –, ezek közül az utóbbi idén szombatra esik. Magyarországon nem ünnep sem nagypéntek, sem pedig december 24-e, viszont munkaszüneti nap pünkösdhétfő. Ez az egyházi mozgóünnep idén május 24-re esik majd.

Ehhez hasonlóan május 24-e Ausztriában is szabadnap. Az osztrákok munkanaptárát is viszonylag sok szabadnap gazdagítja (a munkaszüneti napok túlnyomó többsége ugyanakkor egyházi ünnep), a sógoroknak viszont Szlovákiával vagy Magyarországgal ellentétben csak egy nemzeti ünnepük van. Az osztrákok október 26-án ünneplik államuk semlegességét, 1955-ben ugyanis ez volt a második világháború vége óta az első olyan nap, amikor egy megszálló katona sem tartózkodott már az országban (az utolsó egységek október 25-én hagyták el Ausztriát). Ezt a napot nekünk is érdemes megjegyeznünk, ugyanis az osztrák nemzeti ünnepnapon az osztrák múzeumok és galériák nagy része ingyen várja vendégeit. Nem mindegyik, ezért egy potenciális október 26-ai (ez idén keddre esik) bécsi múzeumlátogatás előtt ennek jobb az interneten utánanézni.

Az európai országok egy részében – Szlovákiával ellentétben – nincs egységes ünnep- és munkaszüneti naptár, régiónként változik a szabadnapok száma. Így megtörténhet, hogy ha Spanyolországban nyaralunk, a katalán régióban június 26-án, míg Dél-Spanyolországban június 19-én találjuk a múzeumokat bezárva. Hasonló a helyzet Németországban is, Bajorországban például öt szabadnappal több van, mint a többi német régióban.

Több európai országban aszerint is változik a szabadnapok száma, hogy az alkalmazott az állami vagy a magánszférában dolgozik-e. A munkaszüneti napokon felül pedig az uniós jogszabályok szerint legalább 20 nap fizetett szabadság jár minden dolgozónak. Ha a tagállam úgy dönt, a szabadság lehet hosszabb is. Nálunk a kevesebb mint 15 évet ledolgozott munkavállalók esetében csak ez a minimális szabadság jár.

Európában Szlovákiánál csak Norvégiában és Görögországban van több munkaszüneti nap, a norvégok abszolút csúcstartónak számítanak: 12 államünnepük mellett 16 egyéb munkaszüneti napjuk is van, így a hétvégéken és a szabadságon kívül összesen 28 napot nem kell dolgozniuk.