Alig 500 nap múlva eurónk lesz?

500 nap. Ha minden jól megy, ennyi idő hiányzik az euró szlovákiai bevezetéséig. A kerek számhoz ért visszaszámlálás apropóján Igor Barát, a közös európai pénz bevezetésének kormánybiztosa, a pénzügyminisztériumban tartott tegnapi sajtótájékoztatóján igyekezett eloszlatni az euró bevezetésével kapcsolatos, eléggé elterjedt mítoszokat.

Szerinte nem áll meg a lábán az állítás, hogy a kormány az elmúlt időszakban először ismerte volna el, hogy nem biztos az euró bevezetése. Azon egyszerű oknál fogva, hogy sem a kabinet, sem a Szlovák Nemzeti Bank, sem a kormánymegbízott nem állította soha sem, hogy biztosan bevezetjük 2009. január 1-től a közös európai pénzt. Ennek a valószínűsége jelenleg 90 % körül van, és a valószínűsége napról napra növekszik, nemcsak a kormány, hanem a független elemzők egybehangzó véleménye szerint is. Jelenleg minden jel arra mutat, hogy az idén teljesíteni tudjuk az euró bevezetéséhez előírt ún. maastrichti kritériumokat. Persze vannak olyan, Szlovákiából nem befolyásolható külső tényezők is, amelyek még esetleg megzavarhatják az átállást. Ezek közül a legfontosabb a nyersanyagok, mindenekelőtt a kőolaj világpiaci árának alakulása. Az azonban nem valószínű, hogy ennek drámai növekedése meghiúsíthatná Szlovákia csatlakozását az euróövezethez.

Igor Barát szerint a konverzió által kiváltott áremelkedés is mítosz. Ezt azzal támasztotta alá, hogy 2002-ben, amikor az Európai Unió 12 tagországában áttértek az euró használatára, az éves infláció átlaga 2,2 % volt (alacsonyabb, mint egy évvel korábban). Ebből mindössze 0,1-0,3 százaléknyit tulajdonítottak a pénzváltás következményének. Való igaz, hogy főleg a szolgáltatási szférában, mindenek előtt a vendéglátóiparban, az élelmes üzletemberek egy része alaposan felkerekítette néhány termék (pl. a kávé) árát, ezek azonban olyan kis részét teszik ki a fogyasztói kosárnak, hogy az összesített áremelkedés minimális maradt. A lassú áremelkedés a fejlett piacgazdaságokban megszokott folyamat, amely pénzcsere nélkül is létezik.

A kormánybiztos azzal sem ért egyet, hogy a lakosságot tájékoztató kampány késne a megbízott ügynökség kiválasztására kiírt pályázattal kapcsolatos problémák miatt. Barát szerint nincs értelme széleskörű kampányba kezdeni több mint egy évvel a pénzváltás előtt, mert az könnyen célt téveszthet. A lakosság tájékoztatására szervezett kampány zömét ezért 2008 második felében tervezik megvalósítani. Ez már csak azért is logikus, mert csak a jövő év közepén szavaz az Európai Tanács arról, hogy Szlovákia bevezetheti-e az eurót, s csak ekkor lesz ismert a pontos átváltási árfolyam is. A Tanácsban az uniós tagországok képviselői egyébként az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság konvergencia-jelentései alapján hozzák meg végső döntésüket arról, hogy Szlovákia teljesítette-e a közös európai pénz bevezetéséhez szükséges kritériumokat és csatlakozhat-e a jövőre (Ciprus és Málta csatlakozásával) már 15 tagúra bővülő euróövezethez.

Az euró bevezetésének ütemterve

2008 tavasza – Az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság (EB) konvergencia-jelentései a maastrichti kritériumok teljesítéséről.

2008 nyara – Az Európai Tanács az EKB és az EB ajánlásait figyelembe véve szavaz Szlovákia eurozónás csatlakozásáról és a korona és az euró közötti átváltási árfolyamról. 30 nap múlva az árakat euróban is fel kell tüntetni.

2009. január 1. – Az euró hivatalos fizetőeszköz, de két hétig még koronával is lehet fizetni. A kifizetések (például a boltokban és a bankautomatáknál) már csak euróban zajlanak. Január 16-tól már csak euróval lehet fizetni, de a koronát a bankok továbbra is beváltják. (ú)