Alginitbányát nyitottak Pinc mellett

A jelentős mennyiségű ásványi anyag kitermelése – mintegy tizenkétmillió köbméterre becsülik a Pinc mellett feltárt lelőhely készletét – a becslések szerint évi százötvenezer tonnás kitermeléssel számolva akár százötven évig is tarthat.

Az alginit – amely Szlovákiában viszonylag ritkán fordul elő – sokoldalúan felhasználható nyersanyag. Főleg a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban és a környezetvédelemben hasznosítható. A mezőgazdaságban elsősorban talajjavításra használják, az eddigi kutatások szerint az alginittel feljavított homokos termőtalajon termesztett kukorica akár negyven százalékkal több termést hozhat. Az erdőgazdaságban főleg az erdőtelepítéskor használják, a kőzetporral dúsított talajban sokkal jobban meggyökereznek és megerősödnek a facsemeték. A kőzet a környezetvédelemben is igen jól felhasználható. Különleges tulajdonsága, hogy gyorsan képes megkötni a nehézfémeket. Adagolásával sokkal rövidebb idő alatt lehet a szennyvizet megtisztítani, az ipari zagytározókban pedig képes meggyorsítani a nehézfémek kiválasztódását. Az eddig ismert, a nehézfémek megkötésére alkalmazott termékeknél az alginit akár kilencven százalékkal jobb eredményt is hozhat.

A most megnyitott bánya európai jelentőségű, a nagy mennyiség és a kőzet kiváló minősége miatt is. A kitermelést megkezdő losonci Szlovákiai Bányatársaság Kft. biztos felvevőpiacra számíthat hosszú távon is.

A alginit kőzet tulajdonképpen fosszilis iszap. A geológiai kutatások bebizonyították, hogy az alginit alapja egy biomasszából és agyaggá mállott vulkáni porból, tufából álló kőzet. Keletkezésének idejét három-ötmillió évvel ezelőttre becsülik, amikor a Kárpát-medence Pannon-tórendszerének nyugalmát a földtörténeti pliocén korszakban heves vulkáni kitörések bolygatták meg. Ez a vulkanikus tevékenység hozta létre a Losonci és Rimaszombati járás déli részén lévő bazalthegyeket is. A vulkanikus tevékenység eredményeként tufagyűrűk jöttek létre, amelyekben víz gyűlt össze, krátertavakat hozva létre. A zárt, nyugodt vizű krátertavakban elszaporodtak az algák, amelyek elhalásuk után elkeveredtek a behordott biológiai hulladékkal. Leülepedés után az oxigénhiányos környezetben tufamálladékkal és más elhalt maradványokkal együtt iszapként halmozódtak fel. Ez a biomassza hosszú évmilliók után érte el jelenlegi állapotát, így alakult ki az alginit nevű kőzet.