Agresszív pénzbehajtási trükkök a hitelezőknél

A banki engedéllyel nem rendelkező gyorshitelezők különféle módszereket alkalmaznak, hogy a tartozásukat időben nem törlesztő ügyfeleiket rávegyék a fizetésre.

„A pszichikai nyomásgyakorlás és a bármiféle jogi alapot nélkülöző nyílt fenyegetés agresszív kereskedelmi gyakorlatnak számít”

– figyelmeztet Jana Kováčová, a jegybank kommunikációs osztályának a vezetője. A jegybank most kiadott figyelmeztetése szerint tisztességtelen piaci gyakorlatnak számít, ha a gyorshitelezők olyan lelki nyomást gyakorolnak az ügyfeleikre, hogy azoknak emiatt komoly félelmeik lesznek. Gyakran azonban olyan levelekkel is bombázzák az ügyfeleiket, amelyek leginkább bírósági idézésre hasonlítanak, miközben ennek nincs semmiféle jogalapja. Az ilyen levelek hemzsegnek az olyan szókapcsolatoktól, mint a „haladéktalanul jelenjen meg” vagy a „hivatalos idézés”, miközben gyakran végrehajtóval vagy ügyvéddel fenyegetőznek. „A pénzügyi szolgáltatóknak az ügyféllel folytatott kommunikációjuk során tartaniuk kellene magukat a tényekhez, vagyis a fent említett szavakat csak akkor használhatják, ha már a kezükben van a jogerős bírósági ítélet, ellenkező esetben fenyegetésről beszélhetünk, ami jogszerűtlen piaci gyakorlatnak számít. A végső felszólítást a végrehajtás előtt a pénzügyi szolgáltató csak azt követően küldheti ki, hogy döntött a bíróság. Ha az ügyfél úgy érzi, hogy a szolgáltató nem a szabályok szerint járt el, ezt érdemes az ügyvédjével megvitatnia” – tette hozzá Kováčová.

Agresszív piaci gyakorlatnak számítanak az olyan automatikus, több számról megvalósított telefonhívások és SMS-ek is, amelyekkel folyamatosan bombázzák az ügyfeleket, rábírva őket a fizetésre. A hívásoknak és SMS-eknek nem szabadna meghaladniuk egy bizonyos határt, miközben ezekkel csak munkanapokon, és akkor is csak legfeljebb este hatig szólíthatják meg az ügyfeleket.

„Ami szintén fontos, hogy a személyes látogatást az ügyfélnél törvény tiltja. Az ügyfeleket a behajtók a lakhelyükön és a munkahelyükön sem zaklathatják”

– mondta Kováčová.

A fent említett tisztességtelen piaci gyakorlatok áldozatainak a jegybank azt ajánlja, hogy az első körben vegyék fel a kapcsolatot az adott pénzügyi szolgáltatóval, és kérjék ki a tartozásukkal kapcsolatos összes adatot, majd beszéljék meg az ügyvédjükkel a lehetőségeiket. Ha a szolgáltató nem hajlandó kiadni a tartozással kapcsolatos összes információt, és továbbra is indokolatlanul zaklatja az ügyfelét, akkor ez reklamációt nyújthat be a társasághoz, amely erre 30 napon belül köteles válaszolni. Ha erre sem reagál, akkor a jegybankhoz fordulhatnak a panaszukkal. Kováčová szerint azonban ezt csak azok tehetik meg, akiket a fogyasztási hitellel vagy lakáshitellel kapcsolatos tartozásaik miatt zaklatnak. A kifizetetlen telefon-, gáz-, villanyszámla és egyéb hasonló tartozással kapcsolatos problémák orvoslása nem tartozik a jegybank hatáskörébe. (mi)