Ádáz harc a magyar vasúti teherfuvarozóért

Budapest. A szoros eredményeknek köszönhetően heten kerültek be a MÁV Cargo privatizációjának második fordulójába. A legjobb ajánlat továbbra is a szlovákoké, a Deutsche Bahn elszámította magát, az osztrák Cargo azonban versenyben maradt. A július 23-i határidőre összesen tizenketten adtak be ajánlatot, s elvileg csak öt jelentkezőt invitáltak volna a második fordulóba. Az indoklás szerint azonban a verseny annyira szoros volt, hogy nem akartak két esélyest kizárni.

A hét továbbjutott pályázónak október 19-ig kell benyújtania kötelező ajánlatát a MÁV Zrt.-nek. A második fordulóba került a Cargo Central Europe konzorcium (Rail World), a román Grampet S.A., a Magyar Rail Cargo Vagyonkezelő Kft., az MC Solution konzorcium (CER Transport), a holland New World Resources Transportation B.V., a Rail Cargo Austria AG és a GySEV Zrt. konzorciuma, valamint a szlovák SPED-TRANS konzorcium.

A bizottság az első körös ajánlatok értékelése során maximum ötven ponttal díjazta a megajánlott árat, a másik maximum ötven pontot pedig az üzleti tervben foglaltak alapján állapították meg. Utóbbin belül húsz pont volt adható a megfogalmazott stratégiáért, tíz pont a beruházási, további tíz pedig a munkavállalókkal kapcsolatos vállalásokért, végül a jövedelmezőségi és hatékonysági vállalásokat szintén maximum tíz ponttal értékelhette a bizottság. A lista kisebb meglepetést okozott, hiszen a Deutsche Banh csalódást okozó ajánlattal érkezett. A hírek szerint mindössze 44 milliárd forintot lett volna hajlandó fizetni a Cargóért (100 forint = 13,251 szlovák korona). Persze lehet, hogy piaci alapon még ennyit sem ér a cég, ám a kormány nagyságrendileg 70-80 milliárd forintos vételárral lenne elégedett. Ezzel az összeggel egyébként az anyavállalatot, a MÁV Zrt.-t pumpálná fel egy kicsit a kabinet. A kormány által megálmodott ideális árat mindazonáltal kizárólag a szlovák pályázó lenne hajlandó megadni. A többi esélyes, az osztrák Cargo, a román vasúttársaság és a GySEV is csak 50-60 milliárd forintot áldozna a cégre.

A második körös versenyzők a végleges ajánlattétel előtt végre bepillanthatnak a MÁV Cargo valós helyzetébe is. Tehát még a pályázat benyújtása előtt feltárulhat a meztelen igazság. (Az első fordulóban még csak azt tudhatták a pályázók, amit az anyavállalat elmondott.) Az állami vállalatok bravúros könyvelése azonban számos titkot rejthet még magában.

Az első önálló évében a MÁV Cargo hat százalékkal növelte szállítását, így 47 millió árut mozgatott meg, a teljesítmény 9,3 milliárd árutonna-kilométer volt. Bevétele mintegy 90 milliárd forint lett, az adózás utáni eredménye pedig meghaladta a 26 milliárd forintot. A szállítás 32 százaléka export, 25-25 százaléka import és belföldi szállítás volt, és 18 százalékot tett ki a tranzit. Legnagyobb arányban, 42 százalékban acélt, szenet és ércet szállított a cég, ezeket követte a vegyipari termék 22, majd az építőanyagok 15 százalékkal. A cég piaci részesedése picit csökkent. A vasúti szállítás a teljes fuvarozás 22 százaléka (ez is csökkenő), ezen belül a Cargo tavalyelőtt 94,1, tavaly 92,2 százalékos részesedést tudott magáénak. (t, MTI)