A zöld energiaforrás is pénzigényes

A szélerőmű csak részben környezetbarát megoldás, ráadásul kiegészítő jellege vanJán Krošlák felvételeSzlovákia számára elsősorban a 2009 és 2013 közötti időszak számít majd rizikósnak. Ekkor állítják majd le ugyanis a Jaslovské Bohunice-i V1-es atomerőművet, valamint a vajáni és nyitranováki hőerőművek egyes blokkjait, miközben a Mohi Atomerőmű újabb blokkjai leghamarabb 2013-ban indulhatnak be. Az elemzések szerint 2006 és 2010 között így 1370 MW-nyi energia-kiesésre számíthatunk, amit valamivel pótolnunk kell. Szlovákia energiatermelésének az 58%-át az atomerőművek, 28%-át a hőerőművek, 14%-át a vízerőművek adják.

Szlovákiában az energiaszolgáltatás biztosítása érdekében 2030-ig 600 milliárd koronát szeretnének fordítani. Ennek a 30%-át az atomerőművek, 11%-át pedig a hőerőművek felújítására és építésére fordítanák. A gazdasági tárca elemzése szerint a kiadások 36 százaléka jutna a megújítható energiaforrásokra. Egy energiaforrást akkor nevezünk megújulónak, ha a hasznosítás során nem csökken a forrás, a későbbiekben ugyanolyan módon termelhető belőle energia. Például a Nap ugyanúgy fog sütni a későbbiekben, függetlenül attól, hogy most hasznosítjuk-e a napenergiát vagy sem. Ellenben az autók által elégetett benzin nem termelődik újra, előbb-utóbb elfogynak a világ olajkészletei. Példák megújuló energiaforrásokra: napenergia, szélenergia, biomassza (növényi és állati eredetű szerves anyagok), geotermikus energia, vízenergia. A geotermikus energia kivételével a felsoroltak közvetlen vagy közvetett módon a Nap energiájából származnak. A geotermikus energia a Föld mélyében zajló radioaktív folyamatokból származik.

Az EU megújuló energiapolitikai irányelvei kimondják, hogy a közösség energiaellátásában az alternatív energiahordozók arányát 2010-re a jelenlegi 14%-ról 22,1%-ra, a villamos energián belül pedig 5,3%-ról 12%-ra kell növelni. Emiatt Szlovákia is egyre nagyobb figyelmet szentel ennek a témának. Ha a fenti tervek valóra válnak, akkor 2010-ben a nagy vízierőművek nélkül Szlovákiában 1200 GWh-nyi villanyenergia származna a megújuló energiaforrásokból. Ez utóbbiak aránya a hazai villanyenergia termelésen azonban még így is csak 4 százalék lenne. Az előzetes felmérések szerint 2020-ra Szlovákiában az energiafogyasztás 12-14%-át adnák a megújuló energiaforrások, ami elsősorban a biomassza és a geotermális energia egyre nagyobb felhasználásának köszönhető. A gazdasági tárca elemzése ezzel együtt azonban 2015-re a kőolaj világpiaci árának a 100%-os növekedésére számít.

A szlovák stratégia szerint a legnagyobb beruházásokat az elkövetkező években a biogáz felhasználására kellene fordítani – összesen 4,2 milliárd koronát. A biogáz felhasználása az elmúlt években jelentős változásokon ment át. Az alternatív energiaforrások utáni kutatás biogáz-irányzata a 70-es évek végétől a 80-as évek közepéig állt a kutatás, az ipar és a mezőgazdaság érdeklődésének előterében. Ebben az időszakban Németországban 150 mezőgazdasági biogáz-üzemet létesítettek. Ezután az érdeklődés gyorsan csökkent, mert kiderült, hogy a biogáz-üzemek az olcsó fűtő?olajjal működő hőtermelő berendezésekkel nem versenyképesek. Ehhez technikai problémák is társultak, ezért a 80-as évek végére a 150 németországi biogáz-üzemből 60-at le is állítottak. Időközben azonban az energiaárak emelkedése miatt ismét ráterelődött a biogázra a figyelem, amit motivált a biogáz előállítására alkalmas szerves, ipari és mezőgazdasági melléktermék és hulladék is.

A legnagyobb növekedésre a biomassza esetében számíthatunk. A tervek szerint az áramtermelés ez utóbbinak köszönhetően 476 GWh-val nőhet. A kormány erre az elkövetkező három évben nagyjából 950 millió koronás beruházást szán. A szélerőművekre 2010-ig a gazdasági tárca 4 milliárd koronát szeretne fordítani. A szélenergia felhasználása egyre népszerűbb, amit legjobban az jelez, hogy a világ szélerőműveinek kapacitása az 1992-es 2,5 ezer megawattról 2003-ra 40 ezer megawattra nőtt. Állandó vita folyik ugyanakkor a szélerőművek környezetre gyakorolt káros hatásairól. Ugyanis ebben az esetben is kell negatív környezeti hatással számolnunk, mivel ténylegesen tiszta energia nincs – vallják a szakemberek. A szélenergiánál például negatívum a lapátok által keltett zaj, a madárvonulás során okozott kár, a mikroklíma megváltoztatása, valamint magának az építménynek az előállítása során keletkezett környezeti szennyezés. (s, mi)