A terrorakciók tovagyűrűző hatása

London. Soros György szerint az Egyesült Államok a jövő év második negyedévében kilábal a szeptember 11-i terrortámadások okozta recesszióból, de hogy mennyire, az még nyitott kérdés. A BBC televízió politikai magazinműsorának adott nyilatkozatában a magyar származású amerikai üzletember emlékeztetett arra, hogy a szeptember 11-i támadások előtt már jól érezhető volt a recesszió szele az Egyesült Államokban, és úgy vélte, hogy a részvénykereskedésben korábban tapasztalt virágzás mindenképp korrekcióra szorult volna. Méltatta az amerikai központi bank, a FED szeptember 11-e utáni lépéseit a recesszió elkerülésére, és úgy vélte, a bank „a győzelemhez szükségesnél nagyobb mértékű intézkedések” megtételére is hajlandónak mutatkozik. Az Európai Központi Bank (EKB) politikáját azonban „múltba tekintőnek” nevezte, és erőteljesen bírálta az EKB-t, amiért „politikájának vezérelvévé nem a gazdasági tevékenységet, hanem az árstabilitást” állítja. Ez a gazdasági bajok „régi típusú orvoslása” – hangoztatta Soros. Az üzletember annak a véleményének adott hangot, hogy a szeptember 11-i terrorcselekmények hatással lesznek a globalizáció további alakulására, annak erejére is. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok elleni támadások megmutatták, mekkora szükség van arra, hogy „a kétarcú globalizáció egyenlőtlen játékterét”, a gazdasági téren kialakult világpiacok és a nemzetállami politikai intézmények között „egyenlőbbé tegyék”. Ehhez rendelkezésre állnak a szükséges nemzetközi intézményi keretek (a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a WTO), mondta, de szükségesnek nevezte egy nagyszabású nemzetközi konferencia összehívását a globalizáció káros következményei elhárítására, az iparilag fejlett országok és a fejlődő országok között egyre bővülő szakadék áthidalására. Elmondta, ilyen lehetőséget teremt a jövő év márciusában a világ pénzügyi fejlődéséről Monterrey-be tervezett nemzetközi konferencia, amelyen terítékre kerülhetne az IMF különleges lehívási jogának (SDR) a kiszélesítése a fejlődő országok gazdaságának megsegítése érdekében. Elengedhetetlennek tartotta, hogy a globalizáció „alakulását irányító fejlett államok” vegyék figyelembe a szegényebb országok érdekeit is. Soros a fejlődő világ segélyezését az iparilag fejlett országok, különösen az USA részéről csekély mértékűnek és célra nem vezetőnek nevezte, és szerinte nemcsak növelni kell a segélyezést, hanem oda kell figyelni a megvalósítás mikéntjére is. (m)