A ropogós papírpénzek elvesztik az értéküket

Pozsony. A legértékesebb dolog, amit papírból készítenek valószínűleg a bankó, mégis a legkevésbé ügyelünk rá. Hajtogatjuk, gyűrjük, holott a hibás darabok lecserélése és az újak elkészítése jelentős kiadást jelent az államháztartás számára, így közvetve nekünk is. A papírpénz nyomása pénzbe kerül. Az érméktől eltérően, amelyek a mai ötvözeteknek köszönhetően nagyon lassan kopnak így igen tartósak, a bankók élettartama meglehetősen rövid. Az egyes névértékek átlagosan forgalomban lévő ideje különböző. Az 5000-es átlagosan 307,80 hónapot, az 1000-es 96,44, az 500-as 28,99, a 200-as 23,03, a 100-as 18,85, az 50-es 18,19, a 20-as 18,61 hónapot van forgalomban. Vagyis míg a legnagyobb címletű bankó közel tizenhárom évig van forgalomban, addig a három legkisebb alig több mint másfél évet bír ki. Tény, hogy minél kisebb címlet, annál rövidebb az élettartama, a leginkább koptatott bankó mégis az 50 koronás. A 2005-ös év folyamán a Szlovák Nemzeti Bank 60 284 348 darab bankjegyet cserélt le. Ennek költsége aszerint változik, melyik címletről van szó, illetve milyen mennyiséget nyomnak az adott évben. Egy papírpénz átlagos előállítási költsége 2 korona, így az átlagos kiadások 80 és 120 millió korona között változnak minden évben. Az ilyen költségek csökkentésére a leghasznosabb módszer az elektronikus fizetési módok elterjedése. Amikor szakemberek a készpénzkímélő átutalások előnyeiről beszélnek nemcsak a kényelmet vagy nagyobb mennyiségű pénz hordásának szükségtelenségét tartják szem előtt, hanem az államháztartás szempontjait is.