A NATO valódi biztonságot jelent

Nem járunk a fellegekben, ha azt állítjuk, a NATO-csatlakozás hozománya lehet a hazai hadiipar fellendítésePavol Funtál felvételeSzlovákiában az elmúlt időszakban szinte nincs olyan hét, hogy nem érkezne hír egy-egy újabb befektetésről. Az elmúlt pár hónapban a Peugeot-Citroen és a Hyundai autógyártók megjelenését követően egyre több autógyár érdeklődik Szlovákia iránt. Legutóbb a Toyota és a Mazda neve merült fel, a befektetések azonban a többi ágazatot sem kerülik el, így például a Samsung is jelezte, hogy elektronikai cikkeket gyártó galántai cégét is bővíteni szeretné. Mindehhez a szlovák kormány radikális reformintézkedésein és európai uniós csatlakozásunkon kívül nagy mértékben hozzájárul a NATO-csatlakozásunk is. A nyugati cégek ugyanis szívesebben fektetnek be olyan országokban, ahol biztonságban tudják a befektetéseiket.

Hogy a NATO-csatlakozás nem puszta formalitás a befektetések szempontjából, azt a védelmi szervezet legutóbbi bővítése is bizonyítja. Lengyelország, Csehország és Magyarország már 1997-ben meghívót kapott a szervezetbe. Jerzy Marek Nowakowsky, a lengyel kormányfő nemzetközi kapcsolatokért felelős tanácsadója szerint a külföldi befektetők már akkor érdeklődni kezdtek Lengyelország iránt, amikor még csak megkezdődtek a tárgyalások a NATO-tagságról. Egy évvel a csatlakozás előtt aztán olyan befektetők jelentek meg az országban, mint az amerikai General Motors vagy a japán Toyota. Ez utóbbi esetében Nowakowsky szerint a NATO-csatlakozás alapfeltételnek számított.

Hasonló helyzetről számolhatott be Josef Tošovský, a cseh jegybank korábbi elnöke is. Szerinte a nyugati befektetők jelentős hangsúlyt fektetnek a célországok biztonsági kockázatára. Tudatában vannak így annak is, hogy egy NATO-tagországban nem kell számítaniuk radikális politikai fordulatra, vagyis nem kell félteniük a befektetéseiket. Csehországba többek között ennek köszönhetően is a csatlakozást követő évben, 1999-ben csaknem 5 milliárd euró értékű közvetlen külföldi befektetés áramlott, vagyis mintegy a harmada annak, amit az ország az átalakulás kilenc éve alatt szerzett.

Magyarország gazdaságilag szintén profitált a csatlakozásból. Elsősorban a magas- és mélyépítő vállalatoknak, valamint a híradástechnikával és informatikával foglalkozó magyarországi cégek kaptak eddig megrendeléseket a NATO-tól. Fejlesztéseinek hazai értéke eléri a 60 milliárd forintot. A Debmut Rt., a KÉSZ Kft., a Baucont Rt., a Strabag Rt., a Betonút Rt., a Siemens Rt., a Magyar Építő Rt. és a Hídépítő Rt. kapta eddig a legnagyobb értékű fővállalkozói megbízásokat a NATO finanszírozásával Magyarországon megvalósuló beruházások kivitelezői munkálatainak elvégzésére. A technikai eszközöket többnyire külföldről szállítják be, ám az ezek befogadásához szükséges infrastruktúra kialakítására, valamint a többi fejlesztés elvégzésére kiírt pályázatokat eddig minden esetben magyarországi bejegyzésű vállalatok nyerték meg. Ezt segíti, hogy egymilliárd forint körül húzódik az a határ, amely alatt nem kötelező a szövetséges államokban is meghirdetni a tendereket. A NATO Magyarországon, az 1999-es szövetségesi csatlakozást követően négy fejlesztési programot indított el az úgynevezett katonai képességcsomagok keretében. Ezek megvalósítása együttesen több mint 60 milliárd forintba kerül, amelynek nagy részét a katonai szervezet biztosítja. Szlovákiában azonban a nagy nyugati befektetések megjelenése mellett a NATO-csatlakozás hozománya lehet a hazai hadiipar fellendítése is. Természetesen a NATO-tagországok gyártói között is hatalmas a konkurenciaharc, tagságunk nélkül azonban a szakértők szerint esélyünk sincs labdába rúgni a védelmi szervezet országainak piacán. NATO-tagságunk pozitív hatásaira hívták fel tegnap a figyelmet az ötszáznál több alkalmazottat foglalkoztató cégeket tömörítő Klub 500 képviselői is, akik szintén elsősorban a hadiiparban látnak lehetőségeket az ország számára. A Klub 500 már tavaly szeptemberben tárgyalt a NATO képviselőivel a gazdasági együttműködésről. Hogy tárgyalásaik milyen eredménnyel jártak, azt az elkövetkező hónapokban mérhetjük le. (mi, t, mti)