A művelési korlátozások enyhítését javasolják

Párizs. A növekvő bioüzemanyag-szükséglet miatt az EU kénytelen lesz enyhíteni a parlagoltatási politikáján. Az EU tervei szerint a motorüzemanyagok 10 százalékának kellene növényi alapanyagból származnia 2020-ban. Tavaly ezek aránya 1,6 százalékos volt az EU területén. Jelenleg kétféle bioüzemanyag használatos: az etanol benzinmotorok számára és a biodízel a dízelmotorok számára. Jelenleg a biodízel aránya 80 százalékos a bioüzemanyag-felhasználásban, és 20 százalékos az etanol aránya. Ez azonban idővel változhat, olyan benzinmotorok kifejlesztésével, amelyek működéséhez több etanol keverhető a benzinhez, akár 85 százalékos arányban az etanol javára.

Szakértők szerint szükség lesz a parlagoltatott mezőgazdasági területek legalábbis egy részének mozgósítására. Az Európai Bizottságban már júliusban megemlítették, hogy javasolni kellene az 1998 óta érvényben lévő művelési korlátozások enyhítését. Jelenleg az EU-beli termőterületnek körülbelül a 10 százaléka van parlagon a kilencvenes évek végi intézkedések miatt, ez körülbelül 3 millió hektárt jelent. E területek művelésbe vonása már jövőre 10-17 millió tonnával növelné a gabonatermést, becsülte a bizottság, egyszersmind úgy vélvén, hogy a több termés segítene az árnyomás csökkentésében is, amit egyfelől az ázsiai szükségletek növekedése, másfelől az európai és az ausztráliai aszályos időjárás okoz. Az etanolt cukorrépából, cukornádból, búzából, kukoricából gyártják. A biodízel alapanyaga a repce-, a napraforgó-, a szójaolaj vagy a pálmaolajok.

Az Európai Unióban idén 276 millió tonna lesz a gabonatermés, 1,6 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt öt év átlaga, habár 10 millió tonnával több a tavalyinál, tette közzé az Európai Bizottság belső tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont. A legnagyobb visszaesés Közép- és Kelet-Európában várható. Az indoklás szerint a vegetációs időszak Európa-szerte rendkívüli volt: az enyhe tél és a magas tavaszi hőmérsékletek fokozták a haszonnövények növekedését, de utána különösen az északi területeket nagy esők sújtották, míg egyes keleti országokban, elsősorban a Fekete-tenger környékén meleghullámok és aszályos időszakok károsították a termést.

Az elmúlt öt év átlagos gabonaterméséhez képest tapasztalt rendkívüli visszaesés különösen Bulgáriát, Magyarországot, Romániát, Szlovákiát és Csehországot sújtja. Magyarországon az átlagos terméshozamhoz képest 6,7 százalékkal lesz kevesebb kukoricából, 7,9 százalékkal kevesebb burgonyából, 5,9 százalékkal kevesebb árpából, a brüsszeli bizottság szerint. Az előrejelzés szerint a román búzatermés 20,1 százalékkal marad el az átlagtól, Bulgáriában az árpatermés 14,6 százalékkal, a kukoricatermés pedig akár 40 százalékkal is visszaeshet. Csehországban lágy búzából 7,1 százalékkal, Szlovákiában 8,9 százalékkal terem kevesebb. A 27 tagállamban gabonatermesztésre használt összes földterület az idén 2,3 százalékkal csökkent.

A terméskilátások okozta spekulációs aggodalmak a múlt héten 10 százalékkal emelték az árakat a párizsi gabonatőzsdén. Az irányadó novemberi határidőre rekordot rekord után döntött a búza ára, pénteken nyitás után ért a legújabb csúcsra, tonnánként 213 euróra, majd profitkivételben 209 euróig olcsóbbodott. Kereskedők szerint a hangulat továbbra is feszült, a hét végi profitkivételből még nem lehet következtetni a közeljövő árirányzatára. (MTI, s, t)