A mohi forgatókönyv szerint épülhet Paks II.
2018. november 13. 14:51

Szlovákiának már van tapasztalata a „soha véget nem érő” erőműépítéssel. A mohi atomerőmű 3. és 4. blokkját ugyanis eredetileg még 1987-ben kezdték el építeni, a rendszerváltást követően azonban leálltak az építkezéssel. Az olasz Enel 2006-ban jutott hozzá a Szlovák Villamos Művek 66%-os részvénycsomagjához, és a szlovák áramtermelő többségi tulajdonosaként 2008-ban látott hozzá a 3. és 4. blokk befejezéséhez. A két blokkot 2013- ig szerették volna üzembe helyezni, azonban az átadás időpontját az elmúlt években többször is későbbre halasztották. Peter Pellegrini kormányfő legutóbbi nyilatkozata szerint a harmadik blokk átadására 2019 második negyedévében kerülhet sor, a negyedik blokk átadását 2020 második negyedévére tervezik. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőttek a költségek is: míg 2008-ban azzal számoltak, hogy 2,8 milliárd euróból megépülhetnek az új blokkok, az aktuális költségvetés 5,4 milliárd euróval számol.
A legfrissebb hírek szerint hasonló sors vár a paksi atomerőmű bővítésére is. Az erőmű bővítésében részt vevő szakemberek köreiben egyre többször merül fel, hogy a blokkokat 2026–2027 helyett csak 2032- ben adják át – értesült a Népszava. A lap szerint nemcsak a kivitelezők, de maga Orbán Viktor is egyre inkább hajlik a későbbi átadás felé: oroszországi látogatása során azt mondta, a határidők másodlagosak, és bár igyekeznek ezeket betartani, a beruházás rengeteg technikai kérdést vet fel, mint például a különböző szabványok, előírások, és az unió Oroszország számára eddig még nem ismert bürokratikus gyakorlata. Korábban a kormányzat mindig azt hangsúlyozta, hogy a beruházás időre elkészül, most viszont inkább a minőségre fókuszálnak.

2018. október 21. 15:32
Gépészeti hiba miatt leállították a paksi atomerőmű 2. blokkjátNégy éve, a magyar–orosz államközi szerződés aláírásának napjaiban a kormány az első blokk tekintetében még 2023-as átadást ígért, a megállapodásról szóló törvény ugyanakkor erre nem tartalmaz konkrét időpontot. Így az időpont egyre inkább kezdett kitolódni, tavaly év végén, amikor az EU minden engedélyt megadott a beruházáshoz, a kormányzat Brüsszelre mutogatva már 22 hónapos határidőmódosulásról beszélt, de miután Orbán is beismerte, hogy az átadás kitolódhat, Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter a parlamentben azt mondta, hogy „igen, lehet csúszás”.
A Népszava forrásai szerint a legutóbbi Orbán–Putyin találkozó központi témája is a csúszás volt, a 22 hónapos késést ugyanis mindkét fél megdöbbenéssel nyugtázta. A lap szerint a legnagyobb felelősség a kivitelező Roszatomot terheli, de 30 százaléknyi sara lehet a magyar állam tulajdonában levő beruházónak, a Paks II Zrt.-nek, és kiveszi a részét az engedélyeket kiadó Országos Atomenergia Hivatal is. (mi, TASR)
Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.
Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.
Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.
Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.
Támogatom
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.