A mohi forgatókönyv szerint épülhet Paks II.

Szlovákiának már van tapasztalata a „soha véget nem érő” erőműépítéssel. A mohi atomerőmű 3. és 4. blokkját ugyanis eredetileg még 1987-ben kezdték el építeni, a rendszerváltást követően azonban leálltak az építkezéssel. Az olasz Enel 2006-ban jutott hozzá a Szlovák Villamos Művek 66%-os részvénycsomagjához, és a szlovák áramtermelő többségi tulajdonosaként 2008-ban látott hozzá a 3. és 4. blokk befejezéséhez. A két blokkot 2013- ig szerették volna üzembe helyezni, azonban az átadás időpontját az elmúlt években többször is későbbre halasztották. Peter Pellegrini kormányfő legutóbbi nyilatkozata szerint a harmadik blokk átadására 2019 második negyedévében kerülhet sor, a negyedik blokk átadását 2020 második negyedévére tervezik. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőttek a költségek is: míg 2008-ban azzal számoltak, hogy 2,8 milliárd euróból megépülhetnek az új blokkok, az aktuális költségvetés 5,4 milliárd euróval számol.

A legfrissebb hírek szerint hasonló sors vár a paksi atomerőmű bővítésére is. Az erőmű bővítésében részt vevő szakemberek köreiben egyre többször merül fel, hogy a blokkokat 2026–2027 helyett csak 2032- ben adják át – értesült a Népszava. A lap szerint nemcsak a kivitelezők, de maga Orbán Viktor is egyre inkább hajlik a későbbi átadás felé: oroszországi látogatása során azt mondta, a határidők másodlagosak, és bár igyekeznek ezeket betartani, a beruházás rengeteg technikai kérdést vet fel, mint például a különböző szabványok, előírások, és az unió Oroszország számára eddig még nem ismert bürokratikus gyakorlata. Korábban a kormányzat mindig azt hangsúlyozta, hogy a beruházás időre elkészül, most viszont inkább a minőségre fókuszálnak.

Négy éve, a magyar–orosz államközi szerződés aláírásának napjaiban a kormány az első blokk tekintetében még 2023-as átadást ígért, a megállapodásról szóló törvény ugyanakkor erre nem tartalmaz konkrét időpontot. Így az időpont egyre inkább kezdett kitolódni, tavaly év végén, amikor az EU minden engedélyt megadott a beruházáshoz, a kormányzat Brüsszelre mutogatva már 22 hónapos határidőmódosulásról beszélt, de miután Orbán is beismerte, hogy az átadás kitolódhat, Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter a parlamentben azt mondta, hogy „igen, lehet csúszás”.

A Népszava forrásai szerint a legutóbbi Orbán–Putyin találkozó központi témája is a csúszás volt, a 22 hónapos késést ugyanis mindkét fél megdöbbenéssel nyugtázta. A lap szerint a legnagyobb felelősség a kivitelező Roszatomot terheli, de 30 százaléknyi sara lehet a magyar állam tulajdonában levő beruházónak, a Paks II Zrt.-nek, és kiveszi a részét az engedélyeket kiadó Országos Atomenergia Hivatal is. (mi, TASR)