A külföldön dolgozók adóztatása

kik tavaly az év nagy részében külföldön dolgoztak, és a bevételeik után ott is adóztak, azok otthon mentesülnek e teher alólSITA-felvételAzoknak a szlovák állampolgároknak, akik tavaly az év nagy részében külföldön dolgoztak, és a bevételeik után ott is adóztak, csak akkor kell Szlovákiában is adóbevallást tenniük, ha 183 napnál többet töltöttek itthon, és az itteni bevételeik meghaladták a 47 808 koronát. Ebben az esetben az adóbevallásban nemcsak az itthoni, hanem a külföldi bevételeiket is fel kell tüntetnünk. A kettős adóztatás elkerülésére két fő elvet alakítottak ki: az adóbeszámítás és az adómentesség elvét. Az adóbeszámítás elve szerint a külföldön megszerzett jövedelmet az adóalap kiszámításakor figyelembe kell venni, de a megfizetett adó a belföldi adó értékét csökkenti. Az átszámításnál az aktuális éves koronaárfolyamot használják az adott országban használt fizetőeszközzel szemben. A bevalláshoz csatolnunk kell a külföldi bevételeinkről, és az ott kifizetett adóról szóló igazolást is. A törvény azonban nem szól arról, hogy ezt pontosan milyen módon kell megtennünk, az igazolást így a munkáltatónktól és az adott ország adóhivatalától is kikérhetjük. Hogy mely elvet érvényesítik, az az adott országtól függ.

Az adómentesség kérdése

Az adómentesítés esetén az egyezmény arról rendelkezik, hogy ha egy adott jövedelem az egyezmény szerint a forrásországban adóztatható, ezt a jövedelmet a másik ország mentesíti az adó alól. Ugyanakkor gyakran az adóalapból kivett jövedelmet a többi jövedelem adójának megállapításakor figyelembe veszi. Ezt a módszert többnyire azok vehetik igénybe, akik olyan országban dolgoznak, amellyel Szlovákiának nincs egyezsége a kettős adóztatásról. Fontos tudni, hogy ha a külföldön kifizetett adó magasabb, mint a szlovák törvények alapján kiszámított, Szlovákia a különbözetet nem adja vissza az adózónak. Ugyanakkor, ha a külföldön kifizetett adó alacsonyabb, az adózó köteles megtéríteni a különbözetet.

Hogyan adóznak a diákok?

Milyen adózási kötelességeik vannak a tanulás mellett dolgozó diákoknak? A legfontosabb, hogy a törvény a jövedelemadóval kapcsolatban nem tesz különbséget aközött, hogy a diák rendes munkaszerződést kötött a munkáltatóval, vagy nem munkaszerződés alapján keletkező, de munkavégzésre irányuló jogviszony van közöttük. Sokan azt gondolják, hogy ha nem rendes munkaviszonyról, hanem csak nyári idénymunkáról van szó, nem írhatják alá az adónyilatkozatot. Ez azonban nem igaz, hiszen az adózás szempontjából minden munkaviszony azonos elbírálás alá esik. A nem munkaszerződés alapján keletkező, de munkavégzésre irányuló jogviszony esetében a diák számára előnyös aláírnia az adónyilatkozatot. Akkor sem történik azonban semmi baj, ha ezt nem írja alá, hiszen az éves adózatlan alapnak megfelelő összegtől az év végén így sem esik el. Tekintet nélkül arra, hogy rendes munkaviszonyról vagy nyári idénymunkáról van szó, egységesen 19%-os adókulccsal terhelik a jövedelmet.

Minden attól függ, hogy a diáknak mekkora összeget sikerült megkeresnie az elmúlt évben. Ha 107 616 koronánál nem keresett többet, jó esetben egyetlen fillérnyi adót sem kell fizetnie. Az a minimális összeg ugyanis, ami után nem fizettek tavaly adót, vagyis az egy adózóra leírható adózatlan összeg 95 616 koronát tett ki. Ehhez jön még hozzá az a legfeljebb 12 ezer korona, amit azok írhatnak le, akiknek életbiztosításuk vagy járulékos nyugdíjbiztosításuk van.

Szükség van az igazolásra

Ha a diák nem kérte a munkáltatóját, hogy az adózásnál vegye figyelembe az adózatlan alap havi részletét, akkor ez a teljes béréből vonta le az adót. Ahhoz, hogy az így befizetett többlethez hozzájussunk, február 15-ig fel kellett kérni a munkáltatót az éves elszámolásra. Akkor sincs azonban veszve semmi, ha február 15-ig nem kértük fel a munkáltatót az éves elszámolásra, légkésőbb március 31-ig azonban be kell nyújtanunk az adóbevallást. Adóbevallást azok kötelesek tenni, akiknek az éves bevételei meghaladták a 47 808 koronát. Elsősorban a diákok érdeke azonban, hogy ha nem kérték fel a munkáltatójukat az éves elszámolásra, akkor is tegyenek bevallást, ha alacsonyabb összeget kerestek. Csak így juthatnak hozzá ugyanis az általuk befizetett adótöbblethez. Az adóbevallás mellé néhány igazolást is kell csatolnunk. A munkáltató adja ki az éves bevételeinkről és a kifizetett adóról szóló igazolást. Szükségünk lesz azonban egy igazolásra a biztosítótól is, ha saját magunk fizettük az egészségbiztosítást. Ha a kitöltött adóívet és az igazolásokat március 31-ig beadjuk az adóhivatalnak, ennek 40 napja van arra, hogy visszafizesse az adótöbbletet. (mi)