<p>Napjainkban sokan dolgoznak Szlovákiából külföldön, a nyári idénymunka pedig tovább növeli a külföldi munkavállalók számát. A hazai intézményekkel szembeni kötelességekről sem szabad elfeledkezni. </p>
A külföldi munka feltételei
Mielőtt azonban külföldre megyünk dolgozni, érdemes tájékozódni az adott ország szociális rendszeréről, mert a tagállamok jogszabályai és társadalombiztosítási rendszerei között jelentős eltérések lehetnek. Az EU tagállamaiban az uniós előírások vannak érvényben, az EU-n kívüli országokban pedig a szociális biztosításról szóló nemzetközi egyezmények értelmében kell eljárni.
Csak egy kötelező
Az európai jogrend szerint egy másik uniós tagállamban dolgozó személy egyidejűleg csak egy ország társadalom- és egészségbiztosítási rendszerébe tartozhat, vagyis kizárt, hogy valakinek egyszerre két vagy több országban legyen kötelező biztosítása. Az uniós előírások egyértelműen meghatározzák, a külföldi munkavállalás alatt az alkalmazottak, a vállalkozók és más önálló kereső tevékenységet folytató személyek melyik országban legyenek biztosítva.
Ha olyanok mennek külföldre, akik előtte munkanélküliek vagy diákok voltak, és a Szociális Biztosítóval nem kötöttek önkéntes biztosítást, nincs semmilyen bejelentési kötelezettségük. Ha kötöttek önkéntes biztosítást, eldönthetik, hogy felmondják-e, vagy a külföldi munka alatt is rendszeresen átutalják-e a biztosítási díjat. Az alkalmazottaknak és az egyéni vállalkozóknak jelenteniük kell, hogy másik országban vállalnak munkát, az alkalmazottak helyett a cég tájékoztatja a biztosítót. Miután a munkavállaló megérkezik az uniós tagállamba, érdemes ellenőrizni az ottani társadalombiztosítási intézményben, hogy be van-e jelentve, és mielőtt elhagyja az országot, kérnie kell az E 104-es nyomtatvány kitöltését, mert ezzel igazolja, hogy az adott országban mennyi ideig volt társadalombiztosítása. Kattintson, és tudja meg, hogy hol szerezhetőek be az űrlapok!
Munkanélküli-segély
Aki a munkaviszony megszűnése után is külföldön marad, annak ott kell munkanélküliként regisztráltatnia magát. A korábbi munkaviszonyt és a társadalombiztosításra való jogosultságot az U1 nyomtatvánnyal lehet igazolni, amelyet abban az országban kell kérni, ahol korábban dolgozott. Aki állása elveszítése után hazajön, annak a hazai munkaügyi hivatalban kell jelentkeznie, ott érdeklődhet, hogy itthon jogosult-e munkanélküli segélyre. Ha igen, kérni kell U1 nyomtatványt abban az országban, ahol legutoljára dolgozott. Ha itthon nem jogosult munkanélküli segélyre, U2 nyomtatványra van szüksége, és kérvényezheti a segély átvitelét abból az országból, ahol munkanélkülivé vált – ha jóváhagyják, külföldről legfeljebb 3 hónapig folyósítják a jóváhagyott összeget. „A segély exportálásának alapvető feltétele, hogy az igénylő legalább 4 hétig szerepel annak az országnak a munkaügyi nyilvántartásában, amelyik a támogatást fizeti. Ugyanakkor ezt a határidőt az igénylő kérésére lerövidíthetik” – tájékoztatta lapunkat a Szociális Biztosító. ÓVAKODJUNK A CSALÓKTÓL! NEHOGY ÁTVERJÉK KÜLFÖLDÖN, RÉSZLETEK ITT! (sza)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.