A kormány miatt drágulhat az élelmiszer

A közösségi marketing az egyik legfontosabb, Európai Unió által is támogatott eszköze a fogyasztók tájékoztatásának, lényege, hogy nem cég- vagy márkaspecifikus, azaz nem vállalkozásokat reklámoz, hanem bizonyos termékeket. A kormány napokban közzétett programnyilatkozata szerint az elkövetkező időszakban egy olyan közösségi marketingalapot szeretnének létrehozni, amely kulcsszerepet játszana a minőségi szlovákiai élelmiszerek piacra jutásában. „Bármilyen termelési folyamatnak csak akkor van értelme, ha az értékesítéssel végződik, márpedig ez manapság reklám nélkül szinte elképzelhetetlen. A szlovákiai agrártermékekkel folytatott kereskedelem volumene ugyanakkor nem teszi lehetővé, hogy a cégek a forgalmukból képesek legyenek egy hatékony, országos szintű kampányt finanszírozni. Ezt a problémát orvosolhatja a marketingalap” – nyilatkozta lapunknak Csicsai Gábor, a Híd parlamenti képviselője, a törvényhozás földművelésügyi és környezetvédelmi bizottságának az elnöke. 

Megkérik az árát 

A legfontosabb kérdés, hogy honnan teremtik elő a pénzt az alap hatékony és rugalmas működtetéséhez, az őstermelők erre ugyanis jelenleg nem képesek. A kormány elképzelése szerint a marketingalap finanszírozásában az állam, a mezőgazdasági termelők és az élelmiszergyártó cégek is részt vennének. „A szlovákiai agrár- és élelmiszerpiac egyetlen tőkeerős szereplői jelenleg az üzletláncok, amelyek probléma nélkül feltölthetik a marketingalapot. Meggyőződésem, hogy a szaktárca képes lesz egyezségre jutni az üzletláncok képviselőivel, ha sikerül velük megértetni, hogy számukra is jelentős forgalomnövekedést hozhat az ilyen jellegű együttműködés” – tette hozzá Csicsai. 

A földművelésügyi tárca szerint sem biztosítható a szlovákiai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek népszerűsítése kizárólag állami pénzből. „A hazai élelmiszerek népszerűsítésébe be kell kapcsolódnia a vállalkozói szférának, az önkormányzatoknak és a szakmai szövetségeknek is” – emelte ki Peter Hajnala, a földművelésügyi tárca kommunikációs osztályának az igazgatója. 

Szakmai támogatás 

Az ötletet nem veti el a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) sem, épp ellenkezőleg, a szakmai szövetség az alap egyik legnagyobb támogatója. „Idén épp a marketingalap létrehozását tartjuk az egyik legfontosabb prioritásunknak, ami segítene áthidalni a jelenlegi kedvezőtlen helyzetet a szlovákiai agrárszektorban” – közölte lapunkkal Jana Holéciová, az SPPK szóvivője. A kamara marketingalap létrehozásával kapcsolatos javaslata szinte módosítás nélkül került be a kabinet programnyilatkozatába. A szóvivő szerint az SPPK már négy évvel ezelőtt iskidolgozottegyjavaslatotaz alap létrehozására. „Sajnos, ez nem jöhetett létre, mivel a kamara akkor nem jutott egyezségre a földművelésügyi tárcával” – hangsúlyozta Holéciová. 

Nőhetnek az árak 

Nem mindenki fogadja azonban kitörő örömmel a marketingalap ötletét. Teljesen másképp vélekedik erről például Juraj Mačaj szenckirályfai magángazda, az ország egyik legjelentősebb burgonyatermesztője. Az agrárszakember lapunknak elmondta, hogy a szlovákiai termékek reklámozását nem fentről kell irányítani. „Az elképzelés csakis azok számára lesz jó, akik majd az alapot irányítják. A termékek reklámozását biztosítsa be mindenki a saját módján és eszközeiből. Például a tejtermékeket reklámozzák azok előállítói, a zöldséget a zöldségtermesztők, ne a közösből menjen a pénz az ilyen népszerűsítésre” – vallja Mačaj. Simon Zsolt parlamenti képviselő, korábbi földművelésügyi miniszter szerint az alap létrehozása a hazai élelmiszerek drágulásához vezetne. Véleménye szerint ugyanis egy utólagos adóról lenne szó, amelyet a szlovákiai őstermelőknek és élelmiszergyártóknak kellene fizetniük. 

Piacképes cégek 

A marketingalap létrehozása azonban Csicsai szerint is csak az első lépés lenne az ágazat piacképességének az eléréséhez. „Az igazán hatékony megoldás a vertikális integráció alkalmazása, vagyis az azonos termékpályához tartozó termelési, szolgáltatási, feldolgozási folyamatok kombinációja egy vállalaton belül. Azonos terméket kínáló, őstermelői csoportosulásokon alapuló feldolgozó üzemek létrehozása, a termékek regionális értékesítése termelői piacokon, helyi láncolatokba tömörülő üzleteken keresztül. Úgy vélem, hogy egyedül egy őstermelői tulajdonban levő feldolgozóértékesítő kis- és mikroláncolat létrehozásával lehet visszaszerezni a mezőgazdasági termelés elvesztett gazdasági, társadalmi és szociális jelentőségét”– állítja Csicsai.