A hús és a tojás

JUHÁSZ KATALIN

Csak vigyázz, nehogy lengyel tojást vegyél! Nem elég, hogy nálunk csomagolták, azt is nézd meg, hol tojták! – figyelmeztetett pár hete édesanyám, amikor nagyobb mennyiségű tojás tervezett beszerzéséről tettem neki említést a szokásos esti telefonbeszélgetés alkalmával. Bevallom, addig nem is hallottam a lengyel baromfiipar irányában kialakult össztársadalmi undorról és megvetésről. Pedig állítólag hónapok óta „beszélik a népek”, hogy nem tanácsos lengyel baromfihúst és tojást venni. Kisebb-nagyobb gikszerekre persze emlékszem – főleg húsfronton –, ezeket folyamatosan adagolta a sajtó: visszafordítottak egy szállítmányt, bezártak egy kisboltot, kikergettek az országból egy illegális árust, az üzletláncok ezt vagy azt nem vesznek át Lengyelországból. De komoly, országos skandalumra nem emlékszem. A héten viszont a Szlovák Baromfiipari Szövetség hallatta hangját: botrányos a Lengyelországból behozott baromfihús és tojás minősége, a fogyasztók egészsége is veszélyben forog. A lengyel gazdák állítólag tiltott antibiotikumokat adnak a csirkéknek, hogy gyorsabban nőjenek – ezzel időt és pénzt spórolnak. Közben a fogyasztók egészségét teszik kockára, mivel az így „felturbózott” baromfi húsa rákkeltő anyagokat tartalmaz, gyengítheti az immunrendszert, allergiás rohamokat okozhat. Nem tudni, került-e ezekből a csirkékből és tojásokból a szlovákiai piacra, és az élelmiszer-felügyelet szerint nem is könnyű utánajárni, mivel a határ menti utcai árusítás ellenőrizhetetlen.

A baromfiipari szövetség ezért a behozatal teljes letiltását javasolja a földművelésügyi tárcának. Állásfoglalásában sietett tisztázni: nem állítja, hogy Lengyelországban kizárólag silány élelmiszereket állítanak elő, ami azonban hozzánk kerül, az bizony legtöbbször csak selejt, amit a nyugati és a lengyel piacon nem tudnak értékesíteni. A tárca azonnal reagált. Nehéz leállítani a lengyel behozatalt, mivel északi szomszédunk is az unió tagja, vagyis az ottani vállalkozók oda és annyit szállítanak unión belül, ahová és amennyit rendelnek tőlük. Az áru szabad mozgása uniós alapelv, ezért Lengyelország az Európai Bírósághoz fordulhatna.

A döntés tehát – édesanyám szerint is – a fogyasztóra van bízva. Ha továbbra is kizárólag az árcédulát nézzük, megbízható bolt helyett faluzó teherautókról vásárolunk, akkor a behozatal tiltása sem segíthet, hiszen a lengyel vállalkozók megtalálják az illegális árusítás útját-módját. Fogyasztóként egyébként is ildomos lenne hazai termékek vásárlásával támogatnunk a hazai élelmiszeripart. A szlovákiai tenyésztők ráadásul – lengyel kollégáikkal ellentétben – állandó felügyelet alatt állnak.