A hazai kertészkedők végnapjai

A Lévai járásban a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének (SZKSZ) jelenleg 31 alapszervezete van, mintegy 1300 taggal. „Évről évre csökken a taglétszám, mivel az idősebbek már befejezik a kertészkedést, miközben a stafétabotot nincs kinek átadniuk” – mondta lapunknak Kovács Ilona, a kertészkedők járási szervezetének az elnöke, aki a másik fő oknak a kiskerttelepek magas bérleti díjait tartja. „Így egyáltalán nem kifizetődő a kiskerti zöldség- és gyümölcstermesztés. A hazai előállítás leépítése óriási hiba, hiszen gyermekeink, unokáink lassan azt sem fogják tudni, hogyan terem az alma, a szilva, a burgonya vagy a gyökérzöldség. Csak a kereskedelmi üzletláncokban árusított, évente akár tíz alkalommal is permetezett gyümölcsöt és zöldséget fogják fogyasztani” – panaszkodik Kovács Ilona.

A Nagykürtösi járásban 1990-ig folyamatosan gyarapodott a kertészkedők szövetségének a taglétszáma. A rendszerváltás idején 2330 tagot számoltak össze. „Aztán fokozatosan apadni kezdett a taglétszám, olyannyira, hogy jelenleg alig ezer tagja van a szövetségünknek” – nyilatkozta Milan Boroš, a járási kertészszövetség elnöke. A kilencvenes évek jelentős hanyatlása azonban az utóbbi években fellendülő ívet vett fel, s néhány helyen újra többen érdeklődnek a háztáji zöldségtermesztés iránt.

„A kiskerttelepeken bérelt kertekben többen folytatnak aktív zöldségtermesztést, piaci eladásra azonban már csak kevesen termelnek” – részletezi Tabi Valéria, az SZKSZ Ógyallai Alapszervezetének elnöke. Ma már nem megélhetési forrás a háztáji kertészkedés, zöldségtermesztés. Jelentős mértékben megváltoztak a termelési feltételek, drága a vetőmag, az energia és a víz is. Ezek a tényezők padlóra küldték a honi mezőgazdaságot, ami a kistermelőkre hatványozottan érvényes. „Az itteni kertészszövetség öt évvel ezelőtti taglétszámának ma már csak a 10 százalékát lehet aktív tagként említeni. A fóliasátrakat nem fűtik, az energiaárak az egekbe szöktek, így egyszerűen lehetetlen termelni. 15 éven át a zöldségfelvásárlásban dolgoztam, tudom, hogyan működött abban az időben, és látom, milyen most a helyzet. Jómagam nem látok túl nagy esélyt a fellendülésre” – ecseteli az áldatlan helyzetet az ógyallai kertészszövetség elnöke.

Farsang István, az SZKSZ Rimaszombati Járási Szervezetének titkára szerint tavalyelőtt 2980, az elmúlt évben pedig 2868 tagot tartottak nyilván. „Ebből is látható, hogy hanyatlásról beszélhetünk a mi esetünkben is. A háztáji termelőket egyszerűen ellehetetlenítették a jelenlegi szlovákiai termelési és kereskedelmi viszonyok” – vélekedik a titkár. Feleleveníti az 1977-es esztendőt, amikor járásuk kiskertészeitől 4300 tonnányi uborkát vásároltak fel a konzervgyárak. „Az uborka volt a slágertermény a régióban. De ki venné ma mindezt át a kistermelőktől, ki vásárolná meg tőlük a termést? Pedig Szlovákiában nagyon sok mindent meg lehet termeszteni, nem lenne szükség a rendkívül silány termények parttalan behozatalára” – mondja Farsang István, aki éveken keresztül a rimaszécsi kertészetben tevékenykedett. „Ha az általunk kitermelt sárgarépa kilogrammjában 200 milligrammnál magasabb volt a nitráttartalom, nem vették meg tőlünk a terményt. Sőt, a bébitápszerekbe szállított sárgarépa nitráttartalma nem haladhatta meg az 50 milligrammot sem. Nemrég az egyik üzletláncban vásárolt sárgarépát ellenőriztem. Az általam szúrópróbaszerűen vizsgált zöldségféleség nitráttartalma elérte a 2000 milligrammot. Nem beszélve a szépen mutató paradicsomról, amit érésserkentővel, műfénynél, rengeteg permetezéssel, akár két-három nap alatt zöldről pirosra varázsolnak a külföldi termesztők” – bosszankodott Farsang István.
Susla Béla