A G7 szerint jön az új fellendülés

A halifaxi G7-tanácskozáson az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyeinek irányítói vettek részt; egyszersmind előkészítették az úgynevezett G8-csúcstalálkozót is, amelyet a hónap végén tartanak meg ugyanezek az országok, kiegészülve Oroszországgal.

A hivatalos közlemény a fő kérdésre, az elkezdődött fellendülés menetére és dinamikájára összpontosítja a figyelmet. „Legutóbbi (áprilisi) találkozónk óta gazdaságaink növekedése erősödött, és az év végéig e folyamat konszolidálódását várjuk, biztatónak tartjuk a perspektívát” – állapítják meg a pénzügyminiszterek. Erről nyilatkozva Paul O’Neill, az amerikai pénzügyek irányítója kijelentette, hogy az USA a globális fellendülés folyamatában a mozdony szerepét betöltve tud hozzájárulni a recesszióból való kilábaláshoz. Az Egyesült Államokban az idén szerinte 3-3,5 százalékos növekedés várható, és a világgazdaság erősödése is meghaladhatja a 3 százalékot. O’Neill azonban elismerte, hogy a fellendülési folyamat bármely szakasza rejthet magában kockázatokat. Ezek között említette a terrortámadások folytatását, és szólt a vállalati szférával kapcsolatos befektetői bizalomvesztésről, amelyet a legutóbbi időben az USA-ban súlyos botrányok sorozata – csődök, vállalati vezetők és jogi személyek elleni büntetőperek – erősítettek.

A találkozó előtt és alatt egyes részvevők éles, nem hivatalos bírálatokat intéztek az Egyesült Államok címére. Kanada gazdasági minisztere bírálta az USA agrártámogatási politikáját, hangot adva annak a meggyőződésének, hogy ez visszaveti a gazdasági fejlődést, és árt a fejletlen országok felzárkóztatásának is. Más államok kritizáltak a washingtoni kormányzat egyéb lépéseit, így az acélimport pótvámjának bevezetését is. Voltak más vitatott témák is, amelyeknek nem szenteltek helyet a záróközleményben, csupán a részvevők nem hivatalos nyilatkozataiban szerepeltek. Japán és néhány európai állam képviselője nem rejtette véka alá aggodalmát a dollár értékvesztésével kapcsolatban, de a két legerősebb nyugat-európai gazdasági hatalom, Németország és Franciaország enyhítette a bírálat élét. Hans Eichel, a német küldöttség vezetője azt mondta, hogy országának exportőrei számára az euró erősödése nem jelent komoly problémát, mivel a német gazdaság igen versenyképes, és termékeik kiváló minőségűek. Franciaország képviselője, Francis Mer kijelentette, hogy a dollár értékvesztése egy ponton valódi problémát jelenthet, de ez a stádium még nem érkezett el, a jelenlegi árfolyam nem okoz károkat az áruforgalomban, és segíti Nyugat-Európa országait az infláció mérséklésében. Mer bírálta a japán jegybanki intervenciót, amelyről azt mondta, hogy nem képes fékezni a dollárkurzus süllyedését. Az amerikai pénzügyminiszter nyilatkozata azt vetítette előre, hogy Washingtonban nem kívánják új lépésekkel befolyásolni a dollárárfolyamot. Mint ismeretes, a szövetségi jegybank funkcióit betöltő Fed tavaly a januári 6,5 százalékról, tizenegy lépésben 1,75 százalékra – négy évtizedes mélypontra – szállította le irányadó egynapos kamatát, hogy ezzel élénkítse a megtorpant amerikai gazdaságot. (Nsz, ú)