A dolgozó nyugdíjasok is fizetnek adót

A dolgozó nyugdíjasok most visszaigényelhetik az államtól azt az adót, amit a munkaadójuk lecsippentett a fizetésükből. Összeállításunkban a nyugdíjasok adóbevallásával foglalkozunk. Több ezer nyugdíjas próbál úgy javítani szűkös anyagi helyzetén, hogy nyugdíjazása után is munkát vállal. Van, aki klasszikus munkaszerződést köt, mások a részmunkaidőt vagy a megbízási szerződést részesítik előnyben, egyesek pedig saját vállalkozást indítanak. Az öregségi nyugdíjasok bármelyik lehetőséggel élhetnek, a korengedményesekkel szemben azonban a hatályos törvény szigorúbb. Ha az utóbbiak keveslik a nyugdíjukat, és ha találnak maguknak munkát, választás elé állítják őket: nyugdíj vagy fizetés. Nemcsak rendes munkaszerződést, de még megbízási szerződést sem köthetnek – ellenkező esetben leállítják havi járadékuk folyósítását. Viszont ha akarnak, vállalkozhatnak – ez esetben a Szociális Biztosító egy évig biztosan békén hagyja őket. A vállalkozás első évében ugyanis nincs semmilyen kötelezettségük a Szociális Biztosítóval szemben, nem kell nyugdíjbiztosítást fizetni, nem is állítják le a korengedményes nyugdíj folyósítását. Később pedig a vállalkozásból befolyt haszon alapján lehet mérlegelni, mi éri meg jobban: tovább vállalkozni vagy visszatérni a korkedvezményes nyugdíjba, ami a rendes nyugdíjkorhatár betöltése után öregségi nyugdíjra változik, s ettől a pillanattól kezdve a nyugdíjas ismét dolgozhat, miközben járandóságát sem veszíti el, rájuk semmilyen munkavállalási korlátozás nem vonatkozik. Az adó visszaigényelhetőA dolgozó nyugdíjasok fizetéséből a munkaadó ugyanúgy levonja az adót és a járulékokat, mint a többi alkalmazott esetében. Kevesen tudatosítják, hogy az idősek az adóhivataltól visszaigényelhetik a cég által befizetett adót. Akinek a honoráriuma nem lépte túl az 1867,97 eurót, a befizetett adót teljes egészében visszakérheti. Aki akár csak egy centtel is többet keresett ennél az összegnél, már a teljes béréből adózik, viszont ha a nyugdíja nem érte el az éves adómentes jövedelem összegét, vagyis kisebb volt 3735,94 eurónál, akkor csökkentheti az adóalapját. Aki nem dolgozott egész évben, illetve megbízási szerződése volt, nagy valószínűséggel adótúlfizetésre számíthat. Az adóhivatal azonban ezt nem adja vissza automatikusan, kérni kell. Nem elég azonban, ha a nyugdíjas februárban kérték a munkaadójukat, hogy végezze el helyettük az éves adóelszámolást. Ha a cég ezt el is végezte, ahhoz, hogy visszakapják a befizetett adót, az éves adóelszámolástól függetlenül adóbevallást kell benyújtaniuk. A típusú adóbevallásAzok a nyugdíjasok, akiknek a nyugdíjukon kívül csak munkaviszonyból származó jövedelmük volt, A típusú adóbevallást készítenek. A nyomtatvány kitöltéséhez szükség van a munkaadójuk igazolására arról, hogy tavaly mennyi volt a fizetésük, és a bruttó bérből mennyi adót és járulékot vontak le. Ezt az igazolást mellékelni kell az adóbevalláshoz. Az űrlapon fel kell tünteti az összes munkáltató adatait. Ha valaki tavaly több cégnél is dolgozott – akár egy időben, akár egymás után –, előbb össze kell adnia, hogy összesen mennyit keresett, és a munkaadók összesen mennyi adót és járulékot vontak le. Azok az idősek, akiknek tavaly egész évben folyósítottak nyugdíjat, vagy visszamenőleg jóváhagyták számukra év elejétől, az adóbevallásban feltüntetik az egész évi járadékuk összegét is. Csak a rendes nyugdíjat kell bevallani, a karácsonyi nyugdíj-kiegészítést nem kell beleszámolni. Arra ugyanis úgy tekintenek, mint egyfajta szociális segélyre, ami nem minősül saját jövedelemnek. Az adóbevalláshoz nem kell csatolni semmilyen igazolást a nyugdíj nagyságáról. A járandóság összege annak a megítélése szempontjából fontos, hogy az adott személy jogosult-e valamilyen adómentes részre. A nyugdíjasok esetében ugyanis az adóalap adómentes része csökken a kifizetett nyugdíj összegével. A múlt évre vonatkozó adómentes minimum alapösszege 3735,94 euró – vagyis legalább az adómentes összeg egy részét érvényesíthetik azok, akik egész éves nyugdíja kevesebb volt 3735,94 eurónál. Ez azokra vonatkozik, akiknek a havi járadék nem lépte túl a 311,30 eurót. Például ha a Szociális Biztosító valakinek 250 eurót folyósított havonta, tavaly összesen 3000 eurós nyugdíjat könyvelhet el, az adóalapjából pedig leszámíthat 735,94 eurót (3735,94 euró általános adómentes rész mínusz 3000 euró nyugdíj). Mivel az átlag nyugdíj Szlovákiában 390 euró körül mozog, sok nyugdíjas nem jogosult semmilyen adómentes részre. Aki tavaly ment nyugdíjbaAz adómentes részt csak azon dolgozó nyugdíjasok esetében kell csökkenteni a kifizetett nyugdíjjal, akiknek az SP egész évben folyósította vagy visszamenőleg év eleji hatályossággal jóváhagyta a nyugdíjat. Ha valakinek év közben hagyták jóvá a járandóságot, az egész 2013-as évre vonatkozóan érvényesítheti az adómentes rész teljes összegét – még abban az esetben is, ha nem dolgozott egész évben. Az új nyugdíjasok így nagy valószínűséggel adótúlfizetésre számíthatnak. Vállalkozó nyugdíjasokEgyes idős személyek nem munkaviszonyt létesítettek, esetleg nemcsak alkalmazottként dolgoztak, hanem más forrásból is próbáltak javítani bevételeiken: vállalkozhattak, bérbe adhattak ingatlant, albérlőnek kiadták az egyik szobájukat, eladtak valamilyen ingatlant (házat, telket, kertet stb.). Ilyen esetben B típusú adóbevallást kell készíteniük, ami az A típusúval szemben némileg bonyolultabb. A bérbe adóknak például itt a bevételeken kívül a kiadásokat is fel kell tüntetniük. A korábbi gyakorlattól eltérően már nem élhetnek az átalánykiadások lehetőségével – ez azt jelenti, hogy a keresetből csak az adott ingatlan bérbeadásával összefüggő tényleges költségeket lehet levonni. Aki csak egy szobát adott ki, vagy az ingatlant nem egész évben adta bérbe, és így 500 eurónál kevesebb bevételre tett szert, azt be sem kell vallani. Ha a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja ezt az összeget, abból már adózni kell, viszont le lehet számítani belőle 500 eurónyi adómentes részt. Az adóbevallásban már ezzel a tétellel csökkentett összeget kell feltüntetni. Aki több ingatlant ad bérbe, a lakások, házak számától függetlenül csak egyszer számíthatja le az 500 eurós tételt. Ha a nyugdíjas ingatlan eladásából bevételre tett szert, ugyancsak adóznia kell. Valamely ingatlan eladásából származó jövedelem csak akkor mentesül az adó alól, ha a vételtől számított 5 év után adják el. Egy átmeneti intézkedés szerint a 2010-ig szerzett lakás vagy ház eladásából származó bevételből nem kell adót fizetni, ha az eladó közvetlenül az eladás előtt legalább 2 évig ott állandó lakhellyel rendelkezett. Ha valaki korábban adja el az ingatlant, adót fizet, melyet az ingatlan beszerzési és eladási ára közötti különbözetként számítanak ki. Le lehet vonni mindent, amit az ingatlanba fektetett, vagyis az ingatlant eladó személy csak a haszonból adózik. Ha olyan ingatlant adott el valaki, melyet szüleitől vagy házastársától örökölt, az eladásából származó bevétel mentesül az adó alól. Feltétel azonban, hogy az ingatlan legalább 5 évig volt az örökhagyó tulajdonában. Ha az ingatlant még 2010 előtt szerezte, az eladásból származó bevételből nem kell adózni, ha az örökhagyónak ott legalább 2 évig volt állandó lakhelye. Ha nem egyenes ágon való öröklésről van szó, az ingatlan eladása esetén szintén van lehetőség adómentességre – attól függően, az örökös mennyi ideig birtokolta, illetve milyen hosszú ideig rendelkezett ott állandó lakhellyel. Azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek adótúlfizetést állapítanak meg, azt az adóhatóság az adóbevallás benyújtásának utolsó határidejétől számított 40 napon belül visszafizeti. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb május elején kapják vissza a pénzüket. (sza, p-a) A dolgozó nyugdíjas nyugdíjemelést kérhetNyugdíj összege kétféleképpen emelkedhet: törvényből kifolyólag és a nyugdíjas kérvénye alapján, az időközben befizetett járulékoknak megfelelően. Az előbbi esetben a Szociális Biztosító év elején a valorizációt automatikusan elvégzi, az utóbbi esetben kérvényt kell benyújtani. Ha az öregségi vagy korengedményes nyugdíjas úgy dönt, nyugdíjaztatása után is dolgozni fog, megteheti – s ha csak egy napig is lesz ismét társadalombiztosítása, ez alapján később módosíthatják a járandósága összegét. Ez a fajta emelés azonban nem automatikus. Amikor valaki benyújtja nyugdíjkérelmét, a Szociális Biztosítónak a nyugdíj kiszámításakor figyelembe kell vennie az összes olyan időszakot, amikor az adott személy része volt a nyugdíj-biztosítási rendszernek, de „saját magától” ezt csak egyszer teszi meg: amikor valaki nyugdíjba vonul, s először jóváhagyják havi juttatását. Ha valaki nyugdíjasként is dolgozik, a munkaviszony befejezése után, ha akarja, kérheti nyugdíja átszámolását, de nem kötelező. Mikor kérhetőHa az öregségi vagy korengedményes nyugdíjasnak nyugdíjaztatása után van társadalombiztosítása, jogosult nyugdíjemelésre. Kötelező biztosítása van mindenkinek, aki rendes vagy megbízásos szerződésre dolgozik, valamint azoknak a vállalkozóknak, akik előző évi jövedelme meghaladta a minimális kivetési alap 12-szeresét.A nyugdíjemelést a munkaviszony megszűnése után lehet kérni. Ha valakinek egyszerre több állása van, járandósága átszámítását csak az összes biztosítás megszűnése után, illetve akkor igényelheti, ha változik a munkaadó. Az utóbbi esetben ugyanis a biztosítás megszűnik, és függetlenül attól, hogy a rá következő naptól új biztosítása lesz, a nyugdíjas kérheti nyugdíja átszámítását.Nyugdíjátszámítást évente csak egyszer lehet igényelni – akkor is, ha a nyugdíjasnak év közben több állása is volt. Aki év közben több alkalmi munkát tervez, érdemes az átszámítást az összes betervezett idénymunka befejezése után, egyszerre kérni, így valamennyi biztosítási időszakot figyelembe veszik. Milyen űrlapon kérhetőA nyugdíjemelést nem formális űrlapon, hanem saját szavaival megírt levélben kell igényelni, s fel kell tüntetni a pontos nevet, címet, születési számot, valamint a dátumot, mikortól kéri az emelést. Semmilyen iratot nem kell csatolni. Ki kérhetiNyugdíjátszámítást csak a dolgozó öregségi és korengedményes nyugdíjasok kérhetnek. Azok a rokkantnyugdíjasok, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt, ugyancsak dolgozhatnak, ám a Szociális Biztosító az ő járandóságukat ez alapján nem számolja át. Viszont az így szerzett biztosítási időszakokat figyelembe veszik az öregségi nyugdíj összegének a megállapításakor.