A csúszóiskola felméri a sofőrök képességeit

A dióspatonyi Slovakiaringet most már azoknak a sofőröknek is meg kellene látogatniuk, akik nem rajonganak az autó-motor sportért. Ugyanis a versenypálya mellett üzemel egy tesztpálya, a Driving Academy, amely megpróbál hozzájárulni ahhoz, hogy az országban kevesebb legyen a tragikus kimenetelű közúti baleset. Megtanítja a sofőröket, hogyan kezeljék az autójukat, ha a nedves vagy jeges úton megcsúszik.
Mondhatnak bármit, gondolhatnak bármit, amíg nem próbálják ki saját autójukkal a tesztpályát, addig kicsi az esélyük arra, hogy megbízhatóan tudják kezelni a váratlan csúszásokat. A Driving Academy jóvoltából egy egész napos tanfolyamon vettem részt.

Felkészülhetünk a váratlan helyzetre
Be lehet gyakorolni a váratlan helyzeteket? Fel tudunk készülni a hirtelen csúszásokra? S ha már megtörtént a baj, le lehet biztonságosan állítani egy csúszó autót? Ezekre a kérdésekre akartam választ kapni, amikor autómmal Dióspatony felé vettem az irányt.
Az egynapos tanfolyam, amelyen átlagosan tíz érdeklődő vehet részt, reggel kilenckor kezdődik. Ján Močko, a Driving Academy egyik oktatója két és fél órán át magyarázza, milyen kockázatokat rejt magában a csúszás, milyen fékrendszerek segítenek abban, hogy a gépkocsi az úton maradjon, s főleg azt, milyen következményekkel járhat, ha a sofőrök felelőtlenül viselkednek.
„Teljesen mindegy, mennyire tapasztalt sofőrök, az is mindegy, milyen gyorsan haladnak. Ha megcsúszik az autó, mindig ugyanúgy kell viselkedni” – magyarázta Močko. Mindenkinek tudatosítania kellene, hogy a sofőrök reakcióideje átlagosan 1 másodperc körül mozog. „Ennyi idő alatt tudatosítják, hogy az útra váratlanul kilépett egy gyalogos, azonnal le kell fékezniük” – folytatta. Ha 50 km/órás sebességgel haladnak, akkor egy másodperc alatt 13,9 métert tesznek meg, 100 km/órás sebességnél a megtett távolság másodpercenként már 29 méter. Ezek az adatok önmagukért beszélnek.

Fontos a sofőr ülésének beállítása
Elmagyarázzák, hogyan viselkedik az autó alulkormányzott és túlkormányzott csúszások során. S megtudják azt is, mit kell tenni ahhoz, hogy havas, jeges vagy nedves úton elkerüljék a csúszást. Elsősorban mindig lassan és óvatosan kell elindulni, kifejezetten tilos a durva fékezés, gázolás, vagy a volán hirtelen forgatása.
Ahhoz, hogy időben megérezzék az autó csúszását, elkerülhetetlen, hogy megfelelően üljenek a volán mögött. Fontos, hogy ha kinyújtják karjukat, a volán felső része a csuklóhoz érjen.
Szakértők egységesen állítják, hogy a volánt tilos „tíz perc múlva kettő” helyzetben tartani, még akkor is, ha az elmúlt évtizedekben ezt tanították az autósiskolákban. Sokkal jobb és biztonságosabb a „tíz perc múlva három” fogás.

A tapasztalt sofőr is meghökken
Tíz éve van jogosítványom, több ezer kilométert levezettem, viszont amikor a csúszóiskola bejárata előtt beültem az autómba, olyan érzésem volt, mintha életembe először mennék autót vezetni. Az elmúlt években semmi különösebb vészhelyzetet nem éltem meg az utakon, legfeljebb hirtelen kellett fékeznem. Most pedig egy olyan pálya előtt álltam, ahol a legveszélyesebb közlekedési helyzetek vártak rám.
A tesztnap végén mégis furcsa érzéssel távoztam a dióspatonyi pályáról. Megtudtam, milyen hiányosságaim vannak, bizonyos helyzetekben nem tudtam megfelelően reagálni, de elmagyarázták azt is, milyen szabályokat kell betartani ahhoz, hogy mindig kezelni tudjam az autót. A többi már gyakorlás kérdése.

Hirtelen fékezés
Močko szerint a sofőrök 80 százaléka nem tud hirtelen lefékezni, ezért az első dolog, amit kipróbálunk a vészfékezés. „Az autók túlnyomó többségében már ABS blokkolásgátló van, viszont ha a rendszer hirtelen fékezésnél bekapcsol, a sofőrök rendszerint megijednek, s leveszik lábukat a fékről” – magyarázta a tanfolyam vezetője.
A fékezést nedves és száraz úton többször kipróbáljuk, sőt meg is kell tanulnunk fékezés közben irányítani és kordában tartani az autót. Míg vizes úton 40 kilométeres sebesség mellet a gépkocsinak körülbelül 15 méter kell ahhoz, hogy megálljon, 70 km/órás sebességnél a féktávolság már a 20 métert is eléri. A különbség azután szembetűnő, miután ugyanezt száraz úton is kipróbáljuk, azon ugyanis a féktávolság rohamosan csökken.

Vigyázat, kanyar!!!
A következő állomáson azt próbálhattuk ki, hogyan viselkedik az autó, ha egy dombról lefelé haladva megcsúszik egy baloldali kanyarban. Nehéz szándékosan úgy vezetni saját autómat, hogy valóban megcsússzak, de ezen a tesztpályán nincs más lehetőség, a csúszás a lényeg. Ezért az autóval – akár tetszik, akár nem – legalább 40 km/órás sebességgel kell lehajtani a dombról ahhoz, hogy alulkormányzott csúszásba kerüljön. Ilyenkor az első kerekek megcsúsznak, az autó kezelhetetlenné válik és kigurul az útról. „A pályán természetesen biztonságosan meg tudunk állni, viszont valódi vészhelyzetben biztosak lehetnek benne, hogy egy diófa áll majd az útjukban, vagy egy farönkökkel megrakott kamion jön szembe” – mondta a tanfolyam vezetője.
S akár hiszik, akár nem, ezt a csúszást csak úgy lehet kezelni, ha lassan leveszik lábukat a gázpedálról. Ilyenkor ugyanis újra megindulnak az első kerekek és az autó visszakerül az útra. Természetesen vészhelyzetben a sofőrök hirtelen fékeznek, behúzzák a kéziféket, letapossák a kuplungot, amivel azt érik el, hogy az autó még nagyobb csúszásba kerül és kezelhetetlenné válik. A tesztpálya pont arra jó, hogy begyakorolják, hogyan kell vészhelyzetben érzéssel és megfontolva kezelni az autót. Hogy mégse legyen minden olyan egyszerű, a pályán véletlenszerűen megjelenő akadályként vízoszlopot spriccelnek a sofőr elé, amit jobbról, balról kell kikerülni, esetleg le kell állni előtte. Ezzel szimulálják a véletlenszerű akadályokat.

Dobópados pálya
A legnagyobb megpróbáltatás számomra, de a tanfolyam összes résztvevője számára a dobópados gyakorlópálya volt. „Miután ráhajtottak a padra, az jobbra vagy balra rántja ki az autó hátsó kerekeit, túlkormányzott csúszásba hozva a gépkocsit. Az lesz a feladatuk, hogy azonnal észleljék, melyik irányba mozdul el az autó, s abban a pillanatban a másik irányba próbálják tekerni a volánt. Ha fél másodpercet is késnek, az autó kezelhetetlenné válik” – magyarázta Močko.
Az elmélet egyszerűen hangzik, a kivitelezés már bonyolultabb. Sajnos, kénytelen vagyok beismerni, hogy nekem a körülbelül tíz lehetőségből egyszer sem sikerült egyenesen, a kijelölt úton tartani az autót. Ilyen csúszásnál ugyanis nagyon fontos a helyes irány felismerése, illetve az, hogy csak a kuplungot tapossuk le – a gáz- és a fékpedálról ilyenkor meg kell feledkezni.

Végezetül
Az elmúlt hetekben számtalan tragikus baleset történt az utakon. A karambolokat nagyrészt kezdő sofőrök okozták, akiknek rövid ideje volt jogosítványuk. A belügyminisztérium a közúti közlekedésről szóló jogszabály módosításán dolgozik. Azon igyekeznek, hogy a törvények nagyobb hangsúlyt fektessenek a kezdő sofőrökre.
Nem ártana, ha az illetékesek kötelezővé tennék ezeknek a tanfolyamoknak az elvégzését is. Ausztriában például minden új sofőrnek legtöbb két évvel a jogosítvány megszerzése után el kell végeznie ilyen tanfolyamot, s bizonyított tény, hogy ez is hozzájárul a balesetek számának csökkentéséhez.
Nálunk a fiatal, kezdő sofőrök az esetek többségében sajnos csak a gyakorlatban próbálják ki a csúszásokat. Nem ártana, ha részt vennének ilyen tanfolyamon, s kipróbálnák, hogyan reagálnak a közlekedési válsághelyzetekre. S nemcsak a kezdő sofőröknek ajánlom a tanfolyamot, hanem mindenkinek, akinek jogosítványa van. Ha már találtak pénzt az autósiskolai tanfolyamra, meggyőződésem, hogy találnak erre is. 
A tanfolyamoknak természetesen több változata van, a legjobban a www.drivingacademy.sk honlapon tájékozódhatnak. A központban csoportos képzések is folyhatnak, a szakemberek a motorkerékpár- és személygépkocsi-vezetők mellett hivatásos könnyű- és nehéz-tehergépjármű-, tűzoltó- és mentőautó-, autóbusz-, valamint kamionsofőrök képzését is vállalják.