A behozatal kiszorítja a hazait

Szlovákiában szántóföldi viszonyok közepette az utóbbi 2–3 év átlagában mintegy kilencezer hektárnyi területen termesztenek zöldségféléket. A háztáji, kerti zöldségtermesztéssel együtt viszont jóval nagyobb területről, csaknem 30 ezer hektárról van szó. „Az időjárás már az év elején nem kis fejtörést okozott a zöldségtermesztőknek, a hosszúra elnyúlt tél alaposan megleckéztette a gazdákat” – mondta el lapunknak Peter Hajnala, a föld-művelésügyi tárca sajtóosztályának a vezetője. Szerinte jelenleg sok helyen túlázott a talaj, a május végi, június eleji hidegek is negatívan befolyásolták a zöldségfélék fejlődését, emiatt ezek esetében is vannak olyan területek, amelyekről idén nem takarítanak be termést. Simon Zsolt, a Híd alelnöke, volt földművelésügyi miniszter szerint a zöldség- és gyümölcstermesztés a kétkezi munka szempontjából felettébb igényes ágazat. „Idényjellegéből eredően a szezonmunkásokat kedvezményesebben kellene foglalkoztatni, az előnyösebb adóztatási rendszert érvényesítve. Jómagam mindenképpen bővíteném az üvegházi termesztést, legalább száz hektárral” – vallja Simon. Erőteljesen növelnék az önellátást„A hazai zöldségtermesztés a kereslet 50–60 százalékát fedezi, vagyis jócskán vannak tartalékok” – erősítette meg lapunknak Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője. Szerinte komoly problémát okoz a rendezetlenül szervezett termékbehozatal, amit jól működő fogyasztási szövetségekkel lehetne orvosolni. Hajnala úgy véli, a zöldségtermesztő területet mintegy 3 ezernyi hektárral kellene növelni, komolyabban odafigyelve az ágazati nagytermesztésre. „Átfogó koncepcióra van szükség, és főleg az ország déli, délnyugati részében kellene hatékonyabban felkarolni a zöldségtermesztésre odafigyelőket. Az a célunk, hogy az ország legalább 80 százalékos önellátottságot érjen el a zöldségtermesztés területén. Ugyanakkor tudatosítanunk kell, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, ami egyben azt is jelenti, hogy egységes piacon termelünk és értékesítünk, nem kis konkurencianyomás alatt” – mondta el Hajnala.  Szlovákia egyrészt az EU országaiból, így például Csehországból, Lengyelországból, Magyarországról, Spanyolországból, Olaszországból importál zöldséget, de ugyanúgy jelentős partnere egyebek mellett Kína és Marokkó is. Elsősorban arra kellene törekedni ezen a téren, hogy a hazai termesztők felemelkedjenek az uniós támogatottsági szintre. Nemec arra is felhívja a figyelmet, hogy a nagy kereskedelmi láncok azokat a partnereket részesítik előnyben, akik az egész év folyamán, a kívánt mennyiségben képesek szállítani a zöldségeket. Az ilyen beszállításokhoz a kisebb és közepes nagyságú termesztők egyszerűen nem partnerek az üzletláncok számára. Hatalmasra duzzadt a hiányAz SPPK szóvivője szerint rendkívül magas arányú Szlovákia zöldségimportja, ráadásul a helyzet egyre rosszabb. Általánosságban véve is óriási az ország agrár-külkereskedelmi mérlegének hiánya, a legutóbbi öt évben minden esetben meghaladta a 100 millió eurót, sőt, tavaly és tavalyelőtt a 140 milliós határon mozgott. A leggyakrabban importált zöldségfélék a paradicsom, a salátauborka, a sárgarépa, a káposzta, a kel, a vöröshagyma, a fokhagyma, valamint a karfiol.Susla Béla