Felkészülés az unióra

Az idén tavasszal lezajlott tisztújító közgyulés után új elnöke és vezetése van a Zöldségtermesztok Szlovákiai Uniójának. Takács Miklóst, az említett társulás elnökét nemrégiben egy szakmai rendezvényen arról kérdeztük, milyen feladatokat tuzött ki és valósít meg jelenleg az új vezetés.

Legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy a belépés elotti még hátralevo rövid idoszakot arra használjuk ki, hogy tagjainkat minél sokrétubben felkészítsük az unióba való belépésre, az ottani gazdálkodási feltételekhez való igazodásra. Ennek érdekében fokozottabb felvilágosító és propagációs tevékenységet is ki akarunk fejteni annak érdekében, hogy a termeloi-értékesíto társulások minél több helyen megalakuljanak. Természetesen társulásunknak egyik legalapvetobb feladata, hogy tagjainak segítséget és támogatást nyújtson a termelés észszerusítéséhez, az új technológiai eljárások bevezetéséhez, a legújabb szakmai ismeretek beszerzéséhez és alkalmazásához a zöldségtermesztésben, legyen szó a tápanyagellátásról, az öntözésrol, a betakarítás utáni feldolgozásról és tárolásról, vagy a legújabb tudományos és muszaki ismeretekrol.

Mivel tagjaink számára nemcsak a minoségi termék eloállítása, hanem annak megfelelo áron való értékesítése is elsorendu érdek, úgyszintén szeretnénk felgyorsítani a termékárak és egyéb piaci információk áramlását, a növényvédelmi szignalizáció eljutását minél gyorsabban a termelokhöz. Természetesen szorosan együtt kívánunk muködni a környezo országok zöldségtermesztoi szervezeteivel, hiszen az EU-ba való belépés mindannyiunk számára új kihívásokat is jelent, s ezek megoldásában sokat tudunk egymásnak segíteni, az együttmuködés révén hatékonyabban tudjuk a közös érdekeket érvényesíteni.

A sokrétu feladatok között a zöldségtermeloket elsosorban az anyagi terhek és a termékértékesítés gondjai nyomasztják. Ebben miként segíthet az Önök szervezete?

Több lépést is tettünk már ennek érdekében. Eloször is nyilvánvaló, hogy az uniónk egyedül nem képes ezeknek a problémáknak a megoldására, ezért még a szezon elején levélben is tájékoztattuk a miniszter urat azokról a problémakörökrol, amelyek megoldásához a tárca segítségét is kérjük. Többek között arról van szó, hogy az intenzív zöldségtermesztés napjainkban hatékony öntözés nélkül elképzelhetetlen, ezért a termelok versenyképességének támogatása érdekében legalább az öntözovizet ingyen kaphatnák. Ezt egyébként már nagyon sok fórumon a többi termesztési ágazat is igényelte. Nem a mi új találmányunk, hiszen a magyarországi és az osztrák kollégák számára az ingyenes öntözovíz például már természetes. A termelés és az értékesítés biztonsága érdekében már régóta szorgalmazzuk a kiegyenlíto védovámok alkalmazását a legfontosabb zöldségnövények behozatalának korlátozására a mi termeloink számára legfontosabb érési idoszakokban.

Ezzel összefüggésben javaslatot tettünk arra is, hogy a nagy áruházi láncok vezetoivel közösen egyeztessünk az áruházak hazai zöldséggel való ellátását illetoen, hiszen minoségi áru termelésére a mi termeloink is képesek. Javasoltuk, hogy az áruházi láncokról szóló törvénytervezetet újra vitassa meg a parlament, s találjon megoldást a hazai termelok védelmére.

Az ágazatban több megoldatlan probléma vár a gordiuszi csomó átvágására. A termoföldek külföldiek által való felvásárlásának kérdése nálunk is rejteget veszélyeket. Nem teljesen megoldott a növényvédelmi szignalizáció terjesztésének kérdése, a kutatási fejlesztési feladatok is stagnálnak...

Hát igen, a problémákat sorolni lehetne, ugyanakkor a legfontosabbakra kell összpontosítanunk. A termoföldeket ugyan egyelore nálunk külföldi nem vásárolhat, de a magyarországi zsebszerzodésekhez hasonló földvásárlások itt is veszélyesek lehetnek, ezért azt javasoljuk, hogy a lakosok által megvételre felajánlott termoföldet az állam vegye meg, mivel egyelore a hazai termeloknek nincs pénzük nagyobb méretu földvásárlásra. Szerintem számukra kedvezobb feltételeket kellene kialakítania földvásárláshoz, hogy ne váljanak bérmunkássá a saját földjeiken. A növényvédelmi szignalizáció terén szeretnénk németországi számítógépes programok révén elobbre lépni, megvásárlásukhoz azonban pénz kell. Sajnos, tény az is, hogy a Zöldségtermesztési Kutatóintézet kutatási és fejlesztési programjainak támogatását minimális szintre csökkentették, itt az állam beavatkozása, tehát nagyobb költségvetési támogatás nélkül nem léphetünk elobbre. Ugyanakkor javaslatot tettünk arra, hogy a zöldségtermeloknek tegyék lehetové, hogy a szezonális munkák idején akár 5-6 hónapig alkalmazhassanak alkalmi munkaerot, s az így létrehozott munkahelyeket a hivatalok anyagilag is támogassák.

Milyen tapasztalatokat szereztek a szomszédos országok zöldségtermeloi érdekvédelmi szervezeteinek vezetoivel folytatott tanácskozásokon.

Egyértelmuen elottünk járnak, de tény, hogy ezért sokat is tettek. Azok magyarországi kollégáink például, akik a nálunk is sokat emlegetett termesztoi-értékesíto szervezetek tagjai, átlagosan 10-15 százalékos támogatás révén magasabb árat kapnak termékeikért. A paradicsom, a fuszerpaprika, a hagyma, a zöldborsó, a konzervuborka és a csemegekukorica mellett néhány gyümölcsfajta értékesítését is így támogatják. Jóval nagyobb teret kap a termékek reklámozása, fokozottabb érdeklodés mutatkozik az integrált termesztési eljárások iránt, mivel egyre nyilvánvalóbb, hogy a telített európai zöldségpiacon is várhatóan az egészségesebb, környezetkímélo feltételkkel megtermelt terméknek lesz majd nagyobb keletje.