Vegye komolyan a rekedtséget – hátterében számos betegség lehet

A hangszálak túlterhelése különösen gyakori azoknál az embereknél, akik szakmájuk vagy életmódjuk miatt gyakran és sokat beszélnek. A tanárok, színészek és énekesek, papok, edzők és call centerekben dolgozók esetében a hang egyúttal munkaeszköznek is tekinthető, ami könnyen kifáradhat, fátyolossá, rekedtté válhat, de akár teljes hangvesztés is kialakulhat. Azoknak is számolniuk kell azonban ezzel a kellemetlen problémával, akik zajos környezetben dolgoznak, vagy szabadidejüket szívesen töltik hangos szórakozóhelyeken és sportmérkőzéseken.

A hang extrém túlterhelése miatt kialakuló akut gégegyulladás azonban csak az egyike a rekedtség lehetséges okainak.

Mi okozhat még rekedtséget?

• Vírusfertőzés
• Helytelen hangszalaghasználat
• Hangszalagpolip
• Hangszalagfekély
• Énekes csomók
• Hangszalagbénulások
• Jó- és rosszindulatú daganatok
• Allergia
• Neurológiai betegségek vagy rendellenességek
• Autoimmun betegségek
• Pajzsmirigyproblémák
• GERD (Gastrooesophagealis reflux)
• A gégét ért traumák
• Dohányzás

Mikor kell orvoshoz fordulni a rekedtséggel?

A hang túlerőltetéséből fakadó hangszalagduzzanat többnyire egy pár napos hangkíméleten kívül nem igényel más beavatkozást, amennyiben azonban a rekedtség 2-3 hétnél tovább tart, célszerű felkeresni egy fül-orr-gégész szakorvost. Akkor is forduljunk szakemberhez, ha a rekedtséghez nyelési vagy légzési nehézségek társulnak, vért köhögünk, csomót vagy dudort érzünk a nyakunknál, illetve beszéd közben fájdalmat tapasztalunk. Figyelmeztető jel szintúgy, ha néhány napnál hosszabb időre elvesztjük a hangunkat; de a műtéti beavatkozások után kialakuló rekedtség is feltétlenül orvosi kivizsgálást igényel.

Hogy történik a rekedtség kivizsgálása?

A tartós rekedtség az életminőséget is befolyásolja, ami az érintettek elszigetelődésével, depresszióval és szorongásos tünetek megjelenésével, gyakran a munkából való kieséssel is jár. A tartós rekedtség hátterében álló szervi vagy funkcionális okok kiderítését mindenképpen bízzuk fül-orr-gégész, foniáter szakemberre, akinek a segítségével a tüneteket okozó életmódbeli tényezőkre, illetve betegségekre is fény derülhet. A foniáter szakember a laringoszkópos, valamint stroboszkópos vizsgálat során a hangszalagok állapotát és működésbeli eltéréseit is fel tudja térképezni, s amennyiben szükséges, gyógyszeres kezeléssel, speciális beszéd- és hangterápiával nyújt segítséget a kellemetlen tünetek felszámolásában.

Forrás: Fül-orr-gége Központ