Ünneprontó leszek

Bocsánat, de egy kicsit ünneprontó leszek. Én vagyok a bulímiás Fogyis. Lefogytam annyit, amenynyit még soha, ez igaz. Végigcsináltam. (Ismerek néhány embert, aki feladta.) Ám a víznapok olyannyira legyengítettek, hogy eldöntöttem, ilyet többé nem teszek. Hatot azért végigcsináltam, a hetediket már nem tudtam befejezni. (Meg lehetne tenni ágyban fekve, de ezt én nem engedhetem meg magamnak.) Miután kihagytam a víznapokat, nem fogytam egy dekát sem, sőt, a „gyümölcsdélelőttös” 90 nap alatt már tartani is nehezen tudtam a súlyomat. A kilók maradtak. Azóta beszereztem néhány könyvet a témáról, ezek segítettek. Sajnos ezzel a problémával nem tudok kihez fordulni.

Egyelőre tartom a súlyomat, de már a saját módszeremmel. A kenyeret felcseréltem puffasztott magvakból készült kenyérre, a többi lisztes étel egyelőre maradt. Eddig bevált.

Eddig egyetlen véleményt sem olvastam a diétás kenyerekről. Sem jót, sem rosszat. Még a pontos magyar nevét sem tudom. Ezt a kenyeret majdnem úgy lehet fogyasztani, mint a hagyományosat, még pirítóst is lehet belőle készíteni.

Maradok tisztelettel a Fogyis