TUDTA?

A seb környékét folyó vízzel alaposan tisztítsuk meg, hogy baktériumok a sebbe ne kerülhessenek. A szennyeződést és az idegentesteket a sebből és a sérülés környezetéből is távolítsuk el. A fertőzések elkerülése céljából minden sebet fertőtleníteni kell – elsősegélynyújtásnál és a kötszer cseréjénél is. A seb gyorsabb gyógyulása érdekében a seb típusának meghatározása után használjon megfelelő sebkenőcsöt. Mindig olyan steril kötszert használjunk, amely nem ragad a sebbe. A kötszer rögzítéséhez öntapadó ragtapasz alkalmazása javasolt. Kisebb sebek sebpárnával ellátott ragasztóval jól befedhetők. A kötést rendszeresen, kezdetben legalább naponta egyszer cseréljük. Sérülés esetén a sebkezelés mellett az oltási bizonyítványt is meg kell nézni. Keresse a tetanuszra vonatkozó bejegyzést. Oltás akkor javasolt, ha a bejegyzés 5 évnél régebbi, illetve ha az orvos úgy ítéli meg szükségességét.

A C-vitamin bölcsője az őrölt paprika

Ha a C-vitaminról van szó, legtöbbször a citromra, narancsra és egyéb citrusfélékre gondolunk. Pedig közel sem ezekben van a legtöbb C-vitamin, ráadásul mivel a citromnak például csak a levét használjuk fel, értékes rostanyagainak nagy részét elveszítjük! Nem véletlen, hogy Szent-Györgyi Albert paprikamagból vonta ki az aszkorbinsavat, amit később C-vitaminnak neveztek el. Kevesen tudják, hogy a nyers paprikában több mint hétszer annyi C-vitamin van, mint a citromban. Még ennél is meglepőbb, hogy a legtöbb C-vitamin az őrölt pirospaprikában van: 10 dkg paprikának 369 mg a C-vitamin-tartalma, ezzel szemben egy citrom csupán 47 mg C-vitamint tartalmaz. További értékes forrásai ennek a vitaminnak a feketeribizli, a csipkebogyó, a kivi, a brokkoli, a burgonya és a káposzta – ezek közül is egyik-másik ötször-hatszor annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom.

Éltető feladatok – idős embereknek

Az idősek fizikai teljesítményét jelentősen javítja, ha hasznosnak érzik tevékenységüket, s az általánosan ismert megfigyelést tudományos eredményei alapján igazolja is egy nemrégiben elvégzett vizsgálat – olvasható a kaliforniai egyetem (UCLA) honlapján. Csaknem ezer 70 és 79 év közötti idős ember fizikai teljesítőképességét hasonlították össze a vizsgálat során. A felmérés kezdetekor arról kérdezték meg a résztvevőket a UCLA orvostudományi karának, illetve az Oszteopátiás Gyógyászati Főiskola (Missouri állam) kutatói, hogy mennyire érzik magukat hasznosnak a mindennapokban. Ezután teljesítményen alapuló teszteken kellett részt venniük, melyekben a tényleges fizikai működésük különböző szempontjait vizsgálták, többek közt a mozgáskoordinációt, egyensúlyérzéket, testtartást, vagy azt is, hogy mekkora erő kifejtésére képesek alsó és felső végtagjaikkal. A vizsgálatok után három évvel újra feltették az öregeknek a „hasznavehetőséget” illető kérdést. Akik a kutatás kezdetén úgy válaszoltak, hogy soha, vagy csak ritkán érezték magukat mások számára hasznosnak, három évvel későbbi megfigyelések szerint sokkal nagyobb romlást mutattak fizikai teljesítőképességükben, mint azok, akik hasznavehetőnek érezték magukat, írják az eredményeket bemutató tanulmányban a kutatók. Akinél pedig a hasznosságérzet növekedett, a fizikai teljesítmény is javult. Korábbi kutatások is rávilágítottak már, hogy a magát feleslegesnek érző idősnél sokkal gyorsabb a fizikai hanyatlás, és jóval gyakrabban fordul elő, hogy hét éven belül életét veszti – olvasható a kaliforniai egyetem honlapján.