TUDTA?

A gombák megbetegítő képessége annak következménye, hogy ezek az élőlények – melyek a növények és az állatok között valóságos kis „királyságot” alkotnak – nem tudnak önállóan szerves anyagot előállítani, azt csak a környezetből tudják felvenni. Ennek egyik módja a parazitizmus, melynek során növények, állatok és a legfejlettebb főemlős, az ember szervezetét támadhatják meg. A gomba és a gazdaszervezet közötti harc folyamatos. Viszonylag egyszerű és olcsó módszerekkel lehet a kórokozókat azonosítani, és a gombák tenyésztési ideje sem olyan hosszú, hogy a betegnek ezt ne érné meg kivárni. Ezzel a betegek gyógyulási esélyei javulnak, és anyagi terheik is csökkenthetők. A laboratóriumi diagnosztikához a szakdolgozók hozzáértése nélkülözhetetlen. A körömgombásodásnál ennek különös jelentősége van, mivel ez a leggyakoribb körömbetegség, de számos más körömelváltozással téveszthető össze. Ezek az elváltozások lehetnek más típusú – bakteriális, vírusos, vagy állati parazitás eredetű – fertőzések is. A pikkelysömörnek és számos belgyógyászati betegségnek is lehetnek körömtünetei, sőt gyakran ezek hívják fel a figyelmet egy súlyos belbetegségre. Ugyanakkor a tényleges körömgombásodás olyan életminőség-csökkentő, mely mindenképpen indokolja a kezelést. A betegek gyógyulásáért tehát úgy tehetjük a legtöbbet, ha ismerjük a gomba kórokozó természetét, a beteg védekező-készsége megfelelő, a laboratóriumi diagnosztika kellően hatékony, és a célzott kezelés eszközei állnak rendelkezésünkre.

Valóban jót tesz az alvás

Tévedés lenne azt gondolni, hogy az alvás elvesztegetett idő, legalábbis erre hívják fel a figyelmünket a legújabb kutatási eredmények! Ezek szerint nem csak a nap folyamán látott képek, a megtanult szövegek rögzülnek éjszaka, alvás közben, de még az új arcok is. Az American Academy of Neurology’s vizsgálatban 48 egészséges, 18-30 év közötti felnőtt vett részt. A pácienseket négy csoportba osztották, majd a résztvevőkkel szópárokat tanultattak. Az első csoporttól a szópárokat a nap végén kérdezték vissza. A következő csoport tagjait hazaengedték, majd az éjszakai alvást követően, másnap reggel mondatták fel velük az elsajátított anyagot. A két csoport pontszáma azonos volt. A másik két csoport számára extra feladatot írtak elő. Közvetlenül a teszt kitöltése előtt újabb, de az eredetihez hasonló szópárokat mutattak nekik. A tesztek során mindkét szópár csoportot visszakérdezték. A vizsgálat célja az volt, vajon képesek-e a résztvevők ez esetben is memorizálni a látottakat. A teszteken azon páciensek végeztek a legeredményesebben, akik a vizsgálat előtt aludtak. Ők a bemutatott szópárok közel háromnegyedére emlékeztek tökéletesen. Ezzel szemben azok, akik még este, alvás előtt töltötték ki a tesztet, a szavaknak csupán egyharmadára emlékeztek. A vizsgálat így elsőként bizonyítja, hogy az alvás valóban segít az elsajátított anyagok pontos visszaadásában, ráadásul nagy pontossággal, keveredések nélkül. Az új ismeretek tehát az alvás alatt rendeződnek, s másnap tökéletesen visszaadhatók – derült ki a kutatásból.

Az elhízás kedvez a ráknak

A túlsúlyos test alaposan próbára teszi a szervezetet. Elsősorban a váz- és a keringési rendszert terheli, de a belső szervek működését is nehezíti, s jól ismert tény az is, hogy kedvez bizonyos betegségek kifejlődésének. Utóbbiak sorába a kutatási eredmények alapján a rák különféle fajtái is besorolhatók. Egyes rákbetegségek, például a méh-hám karcinoma esetében minden negyediket közvetlenül a túlsúly (is) okozott. A nyirok-, epehólyag-, prosztata- és egyes vérrákfajták előfordulásában is jelentős okozó az elhízottság. Emlőrákban háromszor annyi gömbölyded nő betegszik meg, mint amennyi karcsú. (mti)