TUDTA?

Egy újfajta eljárással, a kizárólag kullancsokban tenyésző mikroszkopikus gombával a kártékony vérszívók kilencven százaléka megsemmisíthető lenne. A módszert a Lyme Borreliosis Alapítvány, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetének munkatársai dolgozták ki. Az eddigi eredmények alapján a beteg kullancsokból izolált gombafaj a kullancsok kilencven százalékát betegíti meg: a világon ebben a formában még sehol sem alkalmazott eljárás már közel áll a szabadalmaztatáshoz, és alkalmazható lenne például a kiskertekben is, hiszen a szer vegyileg nem terheli a természetet. A kórokozók kizárólag a kullancsokat betegítik meg, és nem jelentenek veszélyt sem az emberre, sem pedig a többi állatfajra; a folyadék formájában alkalmazott szer hatása elvileg még a kezelés után egy évvel is érezhető.

Zöld út a vitatott fogamzásgátlónak

Május 23-án engedélyezte az amerikai gyógyszerügyi hatóság (FDA) a világ első olyan fogamzásgátlóját, amelynek használatakor megszűnik a menstruációs ciklus. A tablettából naponta egyet kell bevenni. Tudományetikai körökben rendkívül nagy vitát gerjesztett a szer. Mellette azzal érvelnek, hogy számos nő komoly kínokat él át ciklusonként. Ellenzői szerint a nő lényegéhez hozzátartoznak a ciklikus hormonális változások.

Ne egyen sok sót, fekélyt okozhat

Amerikai kutatók megállapították, hogy gyomorfekélyt okoznak azok a sós diéták, amelyeket általában más betegségek megléte esetén ajánlanak az orvosok. A kutatók kimutatták azt a két gént, amelyek működése nyomán egy betegséget okozó baktérium jelenik meg a gyomorban, a helicobacter pylori. A baktérium sokakban jelen van, ám nem okoz mindenkinél betegséget. A gének sokkal aktívabbak akkor, ha valaki sóban gazdag ételeket fogyaszt. A fekély azonban nem az egyetlen betegség, amelynek esélye jelentősen megnő a só fogyasztásával. A gyomordaganat is gyakoribb a sós diétán élőknél. Sőt, korábbi kutatások arra mutattak rá, hogy a sós ételek gyakori fogyasztása növeli a vérnyomást, és agyvérzést is okozhat. (o, h-p)

Korunk betegsége a kimerültség

Brit kutatók szerint korunk egyik népbetegségévé lépett elő a kimerültség, az elhúzódó fáradtság. A lehetséges okok közt van a munkaidő szinte végtelen meghosszabbodása, az ún. 24/7-es munkaidő, valamint az is, hogy az e-mail-jeinktől való mind erősebb függés hosszabb időre kényszerít minket az íróasztalhoz. Egyre több a rövid határidős munka is, és nő a bizonytalanság érzete a munkahelyeken. Ezek együttesen kimerültségi járványhoz vezettek. Ma az állandó fáradtság nem csupán a kisgyermekes anyákra jellemző. A globalizáció azzal jár, hogy – különösen a pénzügyi vonalon, a médiában és a jogi területeken – az emberek az időzónákat is átlépve végzik a munkájukat. A munkahely elvesztésétől való félelem miatt az embereket nem a jutalmazás motiválja, hanem a rettegés. Lehet, hogy anyagilag jobb körülmények között élünk, de nagyon sok a dolgunk, túl vagyunk hajszolva - és boldogtalanok vagyunk. Sajnos, az emberek többsége ma már azt sem tudja, hogyan lehet kikapcsolódni. A megoldás az lehet, ha kicsit kíméletesebbek vagyunk magunkhoz, megtanulunk relaxálni, masszázsra járunk, és nem visszük haza a munkahelyi gondokat. Sajnos nem létezik olyan varázstabletta, amivel megszüntethető lenne az állandó kimerültség, az életmódon kell változtatni. (CNN)