TUDNIVALÓK

Ágynyugalom, lázcsillapítók (az aszpirin kerülendő!), C-vitamin, bő folyadékbevitel, szükség esetén orrcsepp és köhögéscsillapító. Az antibiotikumok a vírusok ellen hatástalanok, ezért ilyenkor szedésük felesleges. Szövődmény fellépésekor a kezelést antibiotikummal kell kiegészíteni, a beteg állapotától függően kórházi kezelés is indokolt lehet.

Védőoltások

Világszerte a WHO által koordinált nemzetközi figyelőszolgálat monitorozza az influenzavírusok aktivitását. Erre a járványügyi információkon kívül azért is szükség van, mert a vírusok szerkezetében évről-évre bekövetkező változások miatt a gyógyszergyáraknak az adott évre aktualizált oltóanyagokat kell gyártani. A védőoltásokat a várható járvány előtti egy-három hónapban kell beadni, injekció formájában, általában a felkar izomzatába. A védettség a beadást követően kb. két héttel alakul ki teljesen. A védőoltás hatékonysága 85-90%-os. Az oltóanyag legyengített vírusokat tartalmaz.

Esetleges mellékhatások és szövődmények

Bőrpír, enyhe fájdalom a beadás helyén. Egy-két napon belül megszűnik, különleges kezelést nem igényel.

Influenza-szerű tüneteket csak a legyengített vírust tartalmazó oltóanyagok okozhatnak. A panaszok hasonlítanak az influenzához, de sokkal enyhébbek, és 24-48 órán belül spontán megszűnnek.

Allergiás reakció, súlyos anafilaxiás sokk is kifejlődhet tojásfehérje-érzékenység esetén, ezért ilyenkor a védőoltás ellenjavallt.

Guillain-Barré szindróma. Az egész testre kiterjedő súlyos bénulást és fájdalmakat okozó, de 80-90%-ban jól gyógyuló idegbántalom kialakulását 1976-ban az USA-ban írták le influenza elleni védőoltásokat követően. Akkor egymillió védőoltásra jutott egy megbetegedés. Az egyéb oltási reakció, szövődmény (agyhártyagyulladás, szívizomgyulladás) kialakulása nagyon ritka.

Mikor nem ajánlott?

Tojásfehérje-érzékenység esetén

Az immunrendszert jelentősen legyengítő betegség vagy kezelés esetén

Akut lázas állapot esetén

(forrás: medicentrum)