Több mint egyszerű fejfájás

Legújabb vizsgálati eredményeik alapján úgy vélik, egyedül annyit lehet egyértelműen állítani, hogy a migrén az emberiséget érintő nem halálos kimenetelű csapások egyike. Kérdéses azonban, megfelelően értelmezték-e eddig a migrén hátterét, vagy azt, hogy egyes szervek működési zavara, vagy bizonyos étrendi hibák mennyiben felelnek a görcsös fejfájás kialakulásáért. Az viszont örvendetes tény, hogy a klasszikus migrénesek mintegy fele számára léteznek hatásos korszerű gyógyszerek – olvasható a New York Times egészségügyi mellékletében.

A kutatók szerint mind több bizonyíték támasztja alá, hogy csaknem az összes, úgynevezett szinusz fejfájás valójában migrén – nem csoda tehát, hogy a tüneteket nem enyhítette a nyakló nélkül szedett vénynélküli szerek özöne, de a felírt antibiotikumok sora sem. Már azt is jó tudni, hogy mire nem érdemes fölöslegesen költeni a patikában, de az érintettek számára az a valódi újdonság, vélik a szakértők, hogy már ismernek olyan hatóanyagokat, amelyek megelőzik a rohamot, vagy enyhítik a migrénes panaszokat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a képességeket leginkább korlátozó betegségek közé sorolja a migrént. A 28 millió érintett amerikai a roham alatt sem a munkahelyén, sem otthon, akár játék közben sem képes megfelelően teljesíteni.

A serdülőkor előtt a gyerekek mintegy 4 százaléka migrénes. Utána a férfiaknál hatra, nőknél pedig 18 százalékra nő az érintettség. A különbség valószínűleg azzal függ össze, hogy nők esetében a vérben időről-időre változik az ösztrogén szintje. A havi vérzés előtti hormonszint-csökkenés váltja ki a menstruációs migrént, ami sokkal súlyosabb, és tovább tart, mint a máskor jelentkező rohamok. Egyes nőknél kislánykortól a menopauza bekövetkeztéig akár havi háromszor is jelentkezhet egy-egy háromnapos roham – ilyen esetekben a terhességi időszak, majd a változás korszaka hozhat enyhülést. Általában véve a nőknél, 40-es éveikben, fokozatosan csökkenni kezd a rohamok gyakorisága és hevessége.

Sokáig azt hitték a szakemberek, hogy az úgynevezett vaszkuláris fejfájás annak következtében lép fel, hogy a fejben lévő erek összehúzódnak, majd kitágulnak. Ma inkább úgy mondják, hogy a fájdalom az agyi idegsejtek változásaiból ered. Bizonyos helyzetekben az agysejtekben, a neuronokból gyulladást előidéző peptidek lépnek ki, amire válaszul a véredények összehúzódnak – a fejfájás az erek kitágulása előtt jelentkezik. Az említett peptidek olyannyira érzékennyé teszik az idegszálak rostjait, így azok még az olyan ártalmatlan ingerekre, mint amilyen például az erek pulzálása, is túlzott mértékben reagálnak – ez idézi elő a kínzó fájdalomérzetet.

Egyeseknél a fejfájást érzékszervi tünetek is megelőzik: villódzó fények, foltok, kézzsibbadás, szédülés, beszédzavar jelentkezik. Az ilyen esetekben jelentősen megnő a kardiovaszkuláris kockázat, állítja az Amerikai Orvosszövetség lapja (JAMA). Gyakran mutatkozik családi halmozódás. Bár nehéz a migrént félrediagnosztizálni, mégis gyakran roszszul osztályozzák, ilyenkor nevezik szinusz, vagy feszültségből eredő fejfájásnak. Az előbbi elnevezést az indokolhatja, hogy ilyenkor a homlok vagy a szem alatti arc nyomásra érzékeny, olykor kifejezetten fájdalmas.

Korábban sok migrénest tiltottak el bizonyos ételektől, mondván, hogy például a csokoládé, az alkohol (főként a vörösbor) és az érett sajtok fogyasztása egyeseknél kiválthat rohamot. Erre azonban az újabb kutatások kevés bizonyítékot szolgáltattak. Ennek ellenére azt javasolják a szakemberek, hogy annak megállapítására, valójában mi idézi elő a fejfájást, érdemes felírni az előfordulás időpontját, a korábban fogyasztott ételeket, és minden egyéb – esetleg szokatlan – körülményt. A fogamzóképes nőknek pedig azt javasolják, jegyezzék fel ciklusuk idejét. A tudományos megfigyelések nyomán ma sokkal valószínűbbnek tartják a kutatók, hogy a migrénes roham kialakulásáért a stressz, az időjárásbeli változás, az ösztrogénszint csökkenése, a fáradtság, az alvási zavarok, vagy a nagy mennyiségben használt vénynélküli fájdalomcsillapítók közül valamelyik felelhet. A megelőzésnek és a kezelésnek számtalan formája létezik. A gyógyszerek között a leghatékonyabbnak bizonyos antidepresszánsok, béta blokkolók és epilepszia ellenes szerek mutatkoznak. Egyeseknél hatásos a relaxációs terápia, vagy a stressz oldása. Másoknál jó hatású a B-vitamin-kezelés vagy egyes gyógynövények alkalmazása – állítják amerikai fejfájáskutatók.

Mindenkire másképpen hat a roham

A lüktető fájdalom általában a fej egyik oldalán fordul elő, legtöbbször hányinger, hányás, erős fény- és hangérzékenység kíséri. Orrdugulás, zavaros, homályos látás, hasmenés, alhasi hideg, meleg-érzés, idegesség, depresszió, koncentrációs zavarok szintén előfordulhatnak. Az érintett minden tagja fáj, betegnek érzi magát – kezelés nélkül – a legkisebb feladat elvégzésére is alkalmatlan lehet. A roham alatt sokan fel sem tudnak kelni, vagy a roham multával is fáradtnak, ingerültnek, fásultnak, depressziósnak érzik magukat. Egyesek viszont a roham elmúltával arról számolnak be, hogy felfrissültek, energiával töltődtek fel.