Sztárok életmódja – Hiszi, hogy a kislánya járni fog

Jaroslav Bába cseh magasugró számára, aki 2004-ben Athénben olimpiai bronzérmet szerzett és van Európa-bajnoki aranya is, ez a legfontosabb.

A kitűnő versenyző a 2016-os riói ötkarikás játékokra úgy utazott, hogy az lesz pályafutása utolsó nagy állomása. Akkor már két éve nős volt, s orvostanhallgató feleségével tervezgették a jövőt, gyereket szerettek volna, de sokáig nem jött össze. Egy szép napon Martina végre jó hírrel lepte meg: kisbabájuk lesz. Nagy volt az öröm. A terhesség második trimeszterének kezdetén a babánál fejlődési rendellenességet, nyitott gerincet fedeztek fel, annak is a legsúlyosabb formáját.

Bábáéknál az örömöt kétségbeesés váltotta fel. A diagnózis hallatán komoly döntés előtt álltak. Megszakítani a terhességet, vagy keresni a lehetőséget, mit lehetne tenni. Az ilyen elváltozással született újszülötteknél komoly idegrendszeri problémák vannak, az alsó végtagok gyakran bénák vagy nagyon gyengék, az esetek 90%-ánál vízfejűség is kialakul. Ladislav Krofta professzor méhen belüli műtétet javasolt, mert az nagymértékben javíthat az előrejelzésen. Nem volt könnyű a döntés. Martina álmatlanságban szenvedett, lelki problémákkal, légszomjjal küzdött, folyton a sírás kínozta. Műtét nélkül a baba deréktól lefelé bénultan jött volna a világra. Bábáék úgy döntöttek, hogy küzdeni fognak érte, vállalják a műtétet. Martina a terhesség 24. hetében Belgiumba utazott, ahol a műtétet végezték. A műtétet végző professzor közölte, hogy minden rendben, az anyuka tíz napot töltött a kórházban. Hazatérve 3-4 nap után azonban szülési fájdalmak jelentkeztek, ettől féltek az orvosok, nehogy a magzatnak baja essen, s a fertőzés miatt nehogy el kelljen az anya méhét távolítani. Végül császármetszést kellett alkalmazni. Rebeka a 26. héten 900 gramm súllyal, 36 centisen jött a világra. Mindenki aggódott, az apa igyekezett tartani feleségében a lelket, pedig neki magának is nehéz volt. A kislány ízületei nem hajlottak, nem tudták pelenkázni. Már az inkubátorban nyújtógyakorlatokkal, Vojtamódszerrel próbálkoztak, s egy idő után javult Rebeka állapota. Még mielőtt hazavihették, újabb műtéten esett át. Aztán két évig nyugalom volt, akkor jött a következő operáció. Az ötórás műtét után napokig mozdulatlanul kellett feküdnie, s bár utána látható volt az eredmény, de térdtől lefelé még mindig nem érezte a lábát. Rebekát azóta is kezelik, hippoterápiára járnak vele a szülők. A rehabilitáció nagyon drága. A volt válogatott magasugró nem tud eléggé hálás lenni barátainak, sporttársainak, akik gyűjtést szerveztek. A jószívű embereknek hála, lánya a legjobb kezelést kaphatja.

(urbán)