Szenvedés nélkül a változókorban

A férfiakban nem szűnik meg teljesen az ivarsejttermelés, tehát nyugdíjas korban is képesek gyermeket nemzeni. A férfi klimax 55–65 éves kor között a leggyakoribb, amikor elérik szakmai pályafutásuk csúcsát, akkor kerülnek vezető beosztásba. A nőknél a reprodukciós időszak befejeződik a ciklusok megszűnésével. Vagyis nem érik több petesejt, nem lesz terhes, nincs szükség fogamzásgátlásra. Ez ma 45–55 éves korban következik be. A menopausa az a dátum, amikor az utolsó természetes menstruáció volt, melyet 1 évig nem követi újabb.

Régen a nők „végigszülték” a nemi teljesség korát. Az átlagéletkor 40–50 év volt. Ma viszont az életkörülmények jelentős javulása miatt egyre hosszabb az emberi élet. Vannak olyan nők, akiknek a menstruációs időszak megszűnése (perimenopausa) semmilyen panaszt nem okoz. Ennek hátterében leggyakrabban kiegyensúlyozott, boldog házasság áll. Az egymás iránti szeretet, megértés segíti a házaspárt könnyebben átvészelni ezt az időszakot.

Ám akiknek gondjuk van, azoknak több éven át eltarthat. Kezdődhet a negyvenes éveik elején és elhúzódhat az utolsó menzeszt követő 10–15 éven át. Azért tartjuk fontosnak a tünetek ismertetését, mert ezt a hosszú időszakot nemcsak elviselni, hanem kezelni is kell! Nagyon jó és hatékony gyógyszerek vannak forgalomban, amelyeket érdemes felíratni szakorvosokkal és huzamosabb ideig, 3-10 évig szedni. A petesejttermelés megszűnésének közvetett jele a ciklusok rendszertelenné válása, a ciklushosszak megváltozása. Megrövidülhet és a vérzés mennyisége egyre kevesebb lesz, 1–2 hónapos kimaradások lehetnek; vagy éppen ellenkezőleg igen bő, elhúzódó, alvadékos, görcsös menstruációk figyelmeztetik a nőt. Ezek okát feltétlenül tisztázni kell, hogy az esetleges rákmegelőző és daganatos eseteket idejében ki lehessen szűrni. Elhúzódó, rendszertelen vérzéssel minden korban keressék fel nőgyógyászukat! Ha a szövettani leletben nincs kóros elváltozás, akkor kombinált hormontablettákkal, ciklikus vagy 3 hetente adandó progeszteron pótlással rendezni lehet a havivérzést. Emellett ösztrogén tartalmú gélek, tapaszok, hüvelytabletták, progeszteron tartalmú injekció és méhbe helyezhető progeszteronszármazék is van. Fontos tudni, hogy ezek az utóbbi kettő kivételével nem fogamzásgátlók, így más módszerrel védekezni kell.

A klimaktériumnak 3 szakasza van: a menopauza az utolsó menstruáció ideje. Az ezt megelőző időszak a premenopauza, 2–5 évig tart, amikor egyre kevesebbszer érik pete. Ekkor ösztrogéntúlsúly van, bővebb vérzéssel, vastagabb méhnyálkahártyával és kevesebb progeszteronnal. A menopauza utáni 1–15 év a posztmenopauza. Ekkor a méhnyálkahártya vékonyodik, sorvad, nem lökődik le, így elmarad a menstruáció. Ezen időszakban a petefészkek kb. az eredeti mennyiség 10%-ának megfelelő mennyiségben termelnek hormont, de emellett a mellékvesék hormontermelésének csökkenése is számottevővé válik.

Ha orvosi beavatkozásra, műtétre, vagy besugárzásra megszűnik a petefészekműködés, már néhány napon belül jelentkeznek az igen intenzív érrendszeri és idegrendszeri tünetek: hirtelen kipirulás, hőhullámok, erős izzadások naponta többször, alvászavarok, fáradtság, kedélyhullámzások. Később észrevehető a koncentrálóképesség csökkenése, depresszió, fejfájás. Ennek oka elsődlegesen a női nemi hormonok (ösztrogén és progeszteron) hirtelen változása, csökkenése. Ezek pótlásával 1–2 héten belül rendezhető a beteg állapota. Ha ezt nem akarja, vagy a kezelés nem elégséges, akkor keressen fel lélekgyógyászt, aki a depressziót, fejfájást hatásosan tudja kezelni.

A vérkeringésben szintén nagy szerepe van az ösztrogénnek. A vérnyomás emelkedését sokszor a nőgyógyász észleli először a hozzá forduló változókori panaszok miatt jelentkező nőnél. Fokozódhat a posztmenopauzában az érelmeszesedés, a koleszterinszint emelkedhet, a szívinfarktus gyakorisága is nő, s elérheti az azonos korú férfiak esetén tapasztalható szintet. Ezek megelőzésére szintén a női hormonok hatásosak. A magas vérnyomás kezelésére a rászorulót belgyógyászhoz, kardiológushoz irányítjuk.

A húgy-ivarszervek hámja is hormonfüggő. A női hormonok hiányában a húgyhólyag, a húgycső, a hüvelyhám, a szeméremtest is sorvad. Emiatt alakulhat ki a gyakori húgyhólyag-gyulladás, vizelettartási nehézség, viszketés, vizeléskor jelentkező fájdalom, vizeletcsöpögés (incontinentia). Nehezítetté, fájdalmassá válhat a házasélet a hüvelyfal sorvadása, szárazsága miatt. Ezek megoldására igen hatásosak a nőihormon-tartalmú készítmények, melyek akár a műtéteket is kiválthatják. Bőrünk is átalakul, sorvad, a benne levő kötőszöveti elem, a kollagén átépülése miatt. Sokszor az első figyelmeztető jel a bőr ráncosodása, és a haj fokozódó őszülése. Az emlőben a mirigyállomány egy része leépül, és helyére zsírszövet rakódik le. Ezen kívül a csípőn, a combokon is zsírpárnák rakódnak le, s kialakul a „nagymama-küllem”. Helyes étkezéssel, mozgással, sporttal ez jórészt megelőzhető. A csontrendszerben is döntő szerepük van a nemi hormonoknak, ugyanis a csontépítést fokozzák. Az ösztrogénhiány miatt az utolsó menzeszt követő 10 év után jelentkeznek a csontritkulás látható jelei. A csonttömeg ekkorra olyan mértékben csökken, hogy már kis testi terhelésre is fennáll a törésveszély. Törések keletkezhetnek a csigolyákban, combcsontban, csuklóban, bokaízületben.

A klimaxot követő testi-szervi változások sok gondot jelenthetnek. Célszerű, hogy az 50-es évek körüli nők jó kapcsolatot alakítsanak ki háziorvosukkal, akiknek az előbb felsorolt jelek bármelyikét jelezve a megfelelő szakorvosokkal együttműködve harmonikus átmenetet biztosítsanak a változó koron. Amit a természet csak bizonyos ideig biztosít számunkra, azt ma már jórészt pótolni tudjuk.

A szerző szülész-nőgyógyász szakorvos