Súlyos tüdőbetegségek 1.

Háromszázmillió tüdőhólyagocskán keresztül zajlik le az oxigén felvétele és a szén-dioxid kibocsátása. A különböző tüdőbetegségek ezt a létfontosságú gázcserét zavarják meg.

Súlyos tüdőbetegség egyebek között a tüdőtuberkulózis és szövődményei, a tüdőtágulat, a tüdőembólia és tüdőinfarktus, a tüdővizenyő, a légmell és a tüdőrákok.

A tüdőtuberkulózis szövődményei

A tuberkulotikus empiéma (mellűri gennygyülem) a Koch-bacilus okozta gennyes mellhártyagyulladás. A betegség a hörgőkbe vagy a mellkasfalra nyíló sipolyokat okozhat, de halálos kimenetelű általános tuberkulózist is előidézhet. Ha meggyógyul, a mellűri gennygyülem vastag, szívós összetapadásokat hagy maga után, amelyek deformálják a mellkast, és veszélyeztetik a tüdők légzőképességét. A betokozódás és a mellhártya-megvastagodás elkerülésére korai, nagy dózisú antibiotikum-kezelésre van szükség. Bőséges izzadmány esetén az elvezető csapolást dréncső behelyezésével és a gennygyülem leszívásával kell kiegészíteni. Súlyos esetekben mellkasi plasztikához vagy kéregtelenítéshez folyamodnak, mielőtt az anatómiai torzulások visszafordíthatatlan szakaszba jutnának.

A gége tuberkulózisa. A gümőkódos betegek felköhögése néha a Koch-bacilusnak a gégenyálkahártyán való megtelepedéséhez vezet, s ekkor a gége tuberkulózisát okozza.

Első tünete a rekedtség; néha nem krónikus és nem fájdalmas tuberkulotikus középfülgyulladással szövődik.

Tüdőtágulat

A tüdőtágulat (tüdőemphysema) lassan fejlődik ki, a tünetek is lassan, hónapok, évek alatt alakulnak ki. Az érintett nem figyel fel idejében a bajra, mert panaszai sokáig nem kifejezettek. A fizikai teljesítmény lassan csökken, erőkifejtéskor hamarabb jelentkezik légszomj, mint korábban. Néha fekvő helyzetben is kialakul a nehézlégzés, főleg akkor, ha az érintett laposan fekszik. Az asztmásokra jellemző sípoló légzés is kialakul. Egyesek úgy köhögnek, mint az idült bronchitiszben szenvedők. Sárgásfehér, nyákos köpet ürül, többnyire felkelés után. Gyakran csak akkor veszik észre az emphysemát, amikor már a szív kifáradása miatt vizenyős (ödémás) lesz az alsó végtag.

A tüdőtágulat leggyakrabban idült bronchitisz következménye. A hörgők állandó izgalma nyálkahártya-duzzanathoz vezet. A tüdőhólyagocskák állandó nyomás alá kerülnek, és sok elpusztul közülük. Helyükön nagyobb hólyagok képződnek, és ezáltal csökken az a tüdőfelszín, ahol a gázcsere végbemegy. Idővel a tüdő egyre merevebbé válik, és a szívnek egyre erősebben kell dolgoznia ahhoz, hogy továbbhajtsa a vért. Súlyos esetben a tüdőemphysema halálos kimenetelű szívelégtelenséghez vezethet.

Az emphysemás betegnek kíméletes életmódot kell folytatnia. Fontos, hogy ne dohányozzon, a dohányfüstös és más szennyezett levegőjű helyeket elkerülje, ne menjen influenzás betegek közelébe, ne fázzon meg (egy tüdőtágulásos beteg számára az enyhe meghűlés is végzetes lehet). A túlzott testi megerőltetés árthat, de a friss, tiszta levegőn rendszeresen végzett, könnyű sport jó hatású.

Bár e betegségben a tüdőelváltozások visszafordíthatatlanok, mégis csökkenthetők a panaszok, és késleltetni lehet a betegség kifejlődését. A tüdő és a hörgők minden fertőzését kezelni kell. Legtöbbször antibiotikumos terápiát is alkalmaznak, továbbá a köpetet elfolyósító szereket, sípoló légzés esetén asztmás betegek kezelésére használt gyógyszereket, olykor vízhajtót és szíverősítőt is adnak. Fertőzés esetén oxigénkezelés is szükséges.

(Forrás: Család és Egészség)