Sokszor enzimhiány az oka…

Az immunrendszer a bennünket védő hadsereg – a milliárdnyi fehérvérsejt, a csontvelő, az ellenanyagok, a citokinek és a csecsemőmirigy- , amely felismeri és megsemmisíti a naponta támadó mikrobák millióit. E létfontosságú feladat elvégzésével szervezetünk visszanyeri erejét, nélküle viszont néhány napon belül meghalnánk. Mielőtt immunrendszerünk megsemmisítené a támadó vagy daganatos sejteket, először fel kell őket ismernie, elvégre sejtjeink óriási többségét – az egészségeseket – érintetlenül kell hagynia. A helyzet feltérképezése tehát központi szerepet játszik az immunitásban, és egyúttal az immunrendszer legösszetettebb problémáját is jelenti, hiszen testünk és sejtjeink állandóan változnak, és folyamatosan ki vagyunk téve újabb és újabb betolakodók támadásainak. Ha az immunrendszer „túl szigorú”, saját szervezetünket támadja, mint az autoimmun betegségek és az allergiák esetében. Ha viszont túl „engedékeny”, a behatolók komoly károsodásokat okozhatnak szervezetünkben, a daganatok ellenőrizhetetlenül terjeszkedhetnek. Mindez azonban kivédhető, ha immunrendszerünk egészségesen működik.

Sokat hallunk mostanában az immunrendszerről, nemcsak azért, mert – mint ahogy már említettük – állapotától függ egészségünk, hanem azért is, mert április utolsó előtti napján volt az immunológiai világnap.

Az immunrendszer nem egy szerv, hanem több szövet, rengeteg sejt, milliárd molekula, ellenanyag és más anyag összessége. Biológiai jelentősége abban rejlik, hogy megvéd a baktériumok, vírusok, paraziták és gombák okozta fertőzésektől, a daganatok kialakulásától.

Van specifikus vagy természetes és nem specifikus immunitás. A nem specifikus nem tesz különbséget az idegen anyagok között, mindegyikre hasonlóképpen reagál. Mindig ugyanúgy reagál ugyanarra az anyagra. Ez az immunitás valójában a szervezet első védőgátja, amelyet a bőr, a nyálkahártya, a szem, szájüreg, gyomor, bélflóra és vizelet alkot. A specifikus immunitás azt jelenti, hogy a test csak egy konkrét antigénre reagál. Az immunrendszer maga és a támadások célpontja lehet, ilyenkor sérülésének következtében alakulnak ki betegségek, pl. az AIDS. Előfordul az is, hogy az immunrendszer maga károsítja a szervezetet, ekkor beszélünk az ún. autoimmun folyamatokról, allergiákról. Autoimmun betegségekben a népesség 4-5 százaléka szenved. A több, mint 70 autoimmun betegség közül a legismertebb a reumás ízületi gyulladás, a cukorbaj, a érelmeszesedés. Ide soroljuk az allergiát, amely súlyos orvosi probléma, a népesség 25-30 százaléka szenved tőle. Ki ne hallott volna a kötőhártya allergiás gyulladásáról, a szénanátháról, a légcsőasztmáról, az élelmiszerallergiáról, az allergiás bőrgyulladásról.

Az enzimekkel való kezelés új módszerét Max Wolf professzor fejlesztette ki.

Az enzimoterápia azt jelenti, hogy az ember tabletta formájában veszi be az enzimeket. Előnye, hogy a speciális bevonat megvédi őket a gyomorsav káros hatásától, s a felszívódás után az egész szervezetre hatnak.

Az immunrendszer nagymértékben részt vesz a gyulladásos reakciókban, amelyek nemcsak védelmet nyújtanak, hanem felújítják a káros szöveteket is. A gyulladásoknál nagy jelentőségük van az enzimeknek. Erősítik a szervezet szabályozó rendszerét és segítik legyőzni a gyulladást. Ha immunrendszerünk legyengül, fogékonyabbakká válunk a fertőzésekre. Gyermekkorban még csak fejlődik, s a korral együtt öregszik. A szakemberek az enzimoterápiát műtétek és balesetek után, autoimmun betegségek esetén, gyulladáskor, érbetegségkor, reuma és nyiroködéma esetén ajánlják. (ki)