Túl sokan, túl gyakran követik el azt a hibát, hogy túlságosan magabiztosan bánnak a gyógyszerekkel. Úgy gondolják, ha egyszer hasonló tünetekre orvos írta, jó lesz majd máskor is, legalább nem kell ismét odaülni a rendelésre és kinyitni a pénztárcát a patikában.
Rosszul használt gyógyszerek
Az antibiotikumok helyes alkalmazása az antibiotikum-rezisztencia szempontjából sem mindegy. Széles körű és felesleges használatuk következtében ugyanis az elmúlt évtizedekben bizonyos baktériumfajok a gyógyszerrel szemben ellenállóvá váltak. A tudományos világ csak a 90-es években döbbent rá, hogy ha ez a gyakorlat folytatódik, ez majd egyes estekben korlátozza, esetleg lehetetlenné teszi bizonyos szerek használatát.
Hozzá kell tenni, hogy részben természetes folyamat az, ha a gyors gyógyulás reményében szívesen használja mindenki a legfrissebb „nagyágyú”; másfelől igaz lehet, hogy több más fontos szempontot föláldoztak az újdonságnak hódolás oltárán.
Persze nemcsak az orvosi szemléletben van a hiba, talán a ludas a betegek gondolkodásmódja, no meg házi patikája, s az erre épülő öngyógyszerezés. Ahhoz, hogy ezen a területen változás legyen, már a születés előtt legalább 9 hónappal hozzá kell látni a munkához. Ezt célozza a Rókus kórházban bevezetendő többgenerációs prevenciós program, mely az egészségügyi kultúra megteremtésén kíván dolgozni. Az őket fölkereső gyereket váró párt „veszik mentálisan kezelésbe”, hogy megteremtsék a megfelelő „fogadókész” környezetet. Azt akarják elérni, a baba megszületése után meleg fészek, harmonikus elfogadó hangulat várja a jövevényt, aki akkor kap enni, amikor megéhezik, és nem akkor, ha letelt a kijelölt 3-4 óra. Az egyéni érdekekre figyelve fölnevelt gyereknek kiskamaszként várhatóan kevesebb problémája lesz, mer majd kérdezni, és nem a szülőnek kell kitalálnia, mikor van itt az ideje az egészségügyi felvilágosításnak, hisz akkor többnyire késve érkezik. A megfelelő légkör otthonban úgy lesz felnőtt a családtag, hogy ért önmagához, egészségéhez, s mindez vonatkozik a gyógyszerfogyasztási kultúra kialakítására is. Fogékonyabb lesz annak megértésére, hogy a tablettaszedésnek keretei vannak, és az egyénnek kell életvezetését úgy módosítania, hogy lehetőleg minél kevésbé betegedhessen meg. Az ilyen szellemben nevelő szülő nem lesz képes adott esetben kompromisszumokat is kötni gyerekével – véli a szülész-nőgyógyász, aki nagyon bízik a prevenciós program sikerében, hiszen amúgy is igen optimista. Hisz abban, hogy a dolgok megváltoztathatók. Ennek alátámasztására megint egy külföldi példát hoz: Az Egyesült Államokban történt a hetvenes évek második felében, hogy a gyerekgyógyászok annyit használták nagy hatású gyulladáscsökkentőként a klorocidot, hogy az intézetbe kerülteknél már nem hatott. Az egészségügyi hatóságok úgy próbálták meg helyreállítani hatékonyságát, hogy letiltották a területen. Öt év „klorocidmentes” körzeti kezelés meghozta az eredményt. „Fűben-fában orvosság” – erre hivatkozik sok gyógyító, aki elsősorban a természetben föllelhető hatóanyagokkal kísérli meg a gyógyítást. Hozzátehetnék persze azt is, hogy a gyümölcsben, zöldségben pedig gyógyító vitamin van. De ezt már a kisgyerek is fújja velünk együtt! Ők talán még azt is tudják, és majd idővel szüleiknek is megtanítják, hogy az antibiotikummal csínján kell bánni: csak nagyon indokolt esetben szabad szedni, akkor viszont pontosan követni kell az orvos utasításának minden részletét. (H. P.)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.