Rákellenes táplálékok – I. rész

Egy, 17 országban lefolytatott huzamos vizsgálatsor azonban konkrét ajánlásokat is megfogalmaz. Olyannyira, hogy a tanulmány szerint a túlnyomórészt zöldség-gyümölcsből álló étrend olyan káros szenvedélyek semlegesítésére is képes, mint a dohányzás, amelynek számlájára pedig több száz daganatos betegség kialakulását írják.

A leggyakrabban vizsgált és legnépszerűbb antioxidáns, melyről rákmegelőző hatást is feltételeznek, a béta-karotin, mely a sötétzöld, sárga vagy narancsszínű zöldségekben található (pl. sárgarépa, édesburgonya vagy a spenót). A Harvard Egyetem vizsgálataiban a karotin toxikus hatásúnak bizonyult tumorcellák esetében. Még a tüdőráksejtek számát is csökkentette és a tumor növekedéséhez szükséges fehérjemolekulákat is megváltoztatta.

Az is kiderült, hogy a béta-karotin a szervezetben retinosavvá alakul, amely a klinikai gyakorlatban tumorkezelésre szolgál.

Nos, ennyi bevezető után nézzük mit is tudnak ezek a zöldségek, no meg a gyümölcsök.

Zöld színű zöldségfélék: Olasz tanulmányok szerint a mélyzöld színű zöldségfélék egy sereg daganatfajta előfordulását csökkenthetik. Spenót, brokkoli, kínai kel, sötétzöld saláta szinte dúskál az antioxidánsokban csakúgy, mint béta-karotinban, folátban és luteinben. Alapszabály: minél sötétebb zöld a növény, annál hatásosabb!

Hagymafélék: Állatkísérletek során bebizonyosodott, hogy a hagymafélékben található vegyületek hatékony védelmet nyújtanak a vastagbél-, a gyomor-, a tüdő- és a májrák ellen.

A Pennsylvaniai Egyetem kísérleti patkányainál a rendszeresen adagolt fokhagymakivonat a mellrák kialakulásának esélyét 71%-kal csökkentette! A rendszeres hagyma- és fokhagymafogyasztás az emésztőszervi rákok kialakulását csökkenti. Német felfedezés, hogy a fokhagyma egyik összetevője az ajoin, amely kifejezetten toxikus a tumorsejtek számára.

Citrusfélék

Fogyasszon citromot, narancsot, grapefruitot, limettet minél gyakrabban! – mondja Herbert Pierson amerikai toxikológus. Szerinte a citrusfélék egyfajta „rákcsomagot” jelentenek, melyek még a legkeményebb karcinogén mérgekkel is megbirkóznak. Főként a hasnyálmirigyrák kialakulását gátolják. Statisztikák szerint ehhez legalább hetente egyszer bőségesen kellene fogyasztani az említett gyümölcsökből.

Keresztesvirágúak termései

A keresztesvirágúak családjába tartozó káposztafélék, karfiol, kelbimbó, brokkoli, kínai kel, a mustár zöldje, fehérrépa csökkenti a mellrák kockázatát. Állatkísérletekben a fenti növények zsírszegény étrend mellett csökkentették az emlődaganatok előfordulását. Legjobb, ha nyersen vagy csupán párolva fogyasztjuk. Gyomor- és vastagbél rák esetén is jótékony hatású. Bőséges fogyasztásukkal kb. 70%-kal csökkenthető a vastagbélrák kockázata a zöldségek magas lutein és zeaxantin tartalmának köszönhetően.

Száraz bab

Ide értjük a csicseriborsót, lencsét, csili babot, fekete és fehér babokat – feltehetően rákellenes hatásúak.

Búzakorpa

A vastagbélrák kialakulásának leghatékonyabb ellenszere. Kétszeres vaktesztben a New York-i Cornell Medical Center kutatói úgy találták, hogy 30 g búzakorpa napi fogyasztása lenne elengedhetetlen. A kísérletben ilyen adag bevitele mellett rákmegelőző állapotban lévő vastagbél polipok 6 hónapon belüli teljes felszívódását regisztrálták. Bizonyos táplálékok (pl. búzakorpa) ilyen kis mennyiségű fogyasztása még akkor is segít, ha a rák tünetei felismerhetővé váltak.

Általános szabályként elmondható, hogy a rákmegelőzéshez napi 5-6 alkalommal kellene leveles zöldségeket fogyasztani, adagonként kb. 10 dkg-ot, vagy gyümölcsöt, gyümölcslevet kb. 170 g mennyiségben. Ez utóbbi napi 1 liter zöldség- vagy gyümölcslevet jelent.

Az ideális diéta alacsony zsírtartalmú, alacsony szénhidráttartalmú, könnyen emészthető rostokban gazdag, ugyanakkor tápanya-gokban bővelkedő. A zöldségeken-gyümölcsökön kívül nagyon fontosak a teljes gabonák, a babok, a magvak, a diófélék.

A cikk befejező részét jövő heti számunkban közöljük.