ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK

Műtéti beavatkozás, amelyet akkor végeznek, ha a szülés nem folyhat le természetes úton a szülőcsatornán keresztül. A császármetszés során a kismama hasfalán és méhén ejtett metszésen keresztül emelik ki az újszülöttet. Császármetszést csak alapos indokkal végeznek, például, ha az anya valamelyik medenceátmérője kisebb az átlagosnál vagy a tolófájások ereje nem kielégítő, de mindenekelőtt akkor, ha a gyermek vagy az anya élete bármilyen okból veszélyben forog. A műtétet altatásban végzik. Császármetszésnél a has alsó szakaszát hossz- vagy haránt irányban bemetszik, és azon hatolnak be a hasüregbe. Ezután a méhen ejtett harántmetszésen keresztül kiemelik a magzatot és a méhlepényt, majd elvarrják a méh sebét, és a hasfal sebvonalát is ellátják. A hasfal harántmetszése az anya számára lelkileg kevésbé megterhelő, mert a szeméremszőrzet felső széle mentén ejtik a vágást, ami később alig látható. Hosszmetszést csak kivételes esetben végeznek (korábbi hosszmetszés megléte, kismedencei műtét esetén, vagy kóros elhízottság miatt).

Csecsemőkori nehézlégzés

A gége veleszületett rendellenessége. Az újszülöttnél már az élet első napjaiban hallható a belégzéskor jelentkező jellegzetes éles zörej.

Csecsemőmirigy

Tímusz. A légcső előtt, a mellcsont belső felszínén elhelyezkedő nyirokszerv, amelyet a belső elválasztású mirigyek közé sorolnak. Súlya 30–40 gramm. Maximális nagyságát a serdülőkor idején éri el, utána fokozatosan visszafejlődik, majd lassan elsorvad. Alapvető szerepe van az immunvédekezésben, de működése még nem teljesen tisztázott. Annyi bizonyos, hogy a csontvelőben képződő limfociták (nyiroksejtek) egy része itt szaporodik és itt érik a sejtes védekezésért felelős T-limfocitává.

Csecsnyúlvány-gyulladás

A halántékcsont fül mögött elhelyezkedő részéből kiinduló nyúlvány (processus mastoideus), vagyis a csecsnyúlvány gyulladása. Rendszerint a középfülgyulladás szövődményeként szokott kialakulni, többnyire gyermekkorban. Az antibiotikumok bevezetése óta már egyre ritkábban fordul elő.

Cseppfertőzés

A fertőző betegségek terjedésének módja. A kórokozók (baktériumok, vírusok) beszéd, tüsszentés, köhögés után a levegőben szétporlódó nyálcseppekhez tapadva a légáramlattal tovasodródnak. Egy erős légáramlat a fertőző nyálcseppeket többméternyi távolságra is elsodorhatja. ĺgy a kórokozók órákig lebeghetnek a levegőben, és a fertőző személy jelenléte nélkül is megbetegedést okozhatnak.