ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK

Bőrgombák okozta betegség, mely elsősorban a hajas fejbőrt támadja meg. Sok fajtája létezik, egyes élősködő gombafajták teljes vagy részleges kopaszságot okoznak, mások pedig fokozott elszarusodást, így vastag pikkely képződik a hajszálakon, melyek ettől összetapadnak és a haj csapzottá válik. Jellegzetes gombás bőrkiütések a mellkason és a háton jelentkező kávébarna foltok, melyek a napfény hatására fehéres foltokat hagyva maguktól is meggyógyulnak. A gombás fertőzésre a test bármely részén megjelenő viszkető, gyulladt szélű, általában kerek, jól körülhatárolt foltok hívják fel a figyelmet. Lásd. Bőrgombásodás

Gombásodás

Minden olyan betegség, melyet mikroszkopikus méretű gombák okoznak. A gyakorlatban e gombák számos fajtája különböztethető meg. Lásd: Candidiázis, Bőrgombásodás, Pitiriázis

Gonádok

A nemi mirigyek (herék és petefészkek) orvosi neve. A gonádok állítják elő az ivarsejteket (a spermiumot és a petesejtet) valamint termelik a férfi és női nemi hormonokat. A terhesség 6. hetében még nincs különbség a nőnemű és a hímenmű embrió között, de már a 7. héten az XY nemi kromoszómát hordozó gonád herévé, a 8. héten pedig az XX-es gonád petefészekké változik.

Gonadotropinok

Az agyalapi mirigy (hipofizis) által termelt hormonok, melyek a herék vagy a petefészkek működését serkentik. Ilyen a tüszőérést serkentő (folikulus stimuláló, FSH) hormon, a sárgatestképző (luteinizáló, LH) hormon és a prolaktin. A humán koriogonadotropint (HCG) a terhesség alatt a magzatburok (placenta) egyes sejtjei termelik. A terhesség biológiai vagy immunológiai megállapítása ez utóbbi hormon vérből vagy vizeletből történő kimutatásán alapul.

Gondolkodási zavar

Tudatzavar. Mérgezés, fertőzés, baleset vagy más éreredetű agykárosodás nyomán fellépő zavar, melyet a térben és időben valótájékozódási képtelenség, a képzettársítás összefüggéstelensége (inkoherencia) és a felfogóképesség lelassulása jellemez. Ezekhez a tünetekhez gyakran emlékezetzavar és szorongás, olykor nagyfokú nyugtalanság is társul.

Gonokokkusz

A gonorrea kórokozóját 1879-ben Albert Neisser fedezte fel. A kávébab alakú, kb. egy mikron nagyságú baktérium csak az emberi test nyálkahártyáin képes szaporodni, a külvilágba jutva hamar elpusztul, szulfonamidokra és a penicillinre iránt különösen érzékeny. A megbetegedés férfiakon a prosztatára, az ondóhólyagra és a mellékherékre, nőknél a petefészekre és vezetékre, a kismedencére és a hashártyára is kiterjedő gyulladást okoz.