ORVOSI SZÓTÁR

Diagnosztikus képalkotó eljárás, mely abból áll, hogy az előzetesen injekcióval bejuttatott sugárzó anyag szervezetben történő megoszlását képen ábrázolja. Leggyakrabban a pajzsmirigy- és csontszcintigráfiát alkalmazzák.

Szedatív

Nyugtató- vagy csillapítószer. Minden olyan hatóanyag vagy eljárás, mely csökkenti a felfokozott lelki állapotot vagy egy szerv túlzott aktivitását. A fájdalomcsillapítóknak is tulajdonítható egyfajta hasonló hatás, mivel nyugtatják a fájdalmas testrészt. A nyugtatók a szorongást, a köhögéscsillapítók pedig a kínzó köhögést csökkentik.

Szédülés

A test helyzetének vagy a környezet forgó mozgásának téves érzékelése, melyet egyensúlyi zavar, émelygés és hányinger, hányás is kísérhet. A szédülésnek, a kiváltó októl függően, számos fajtája van, tarthat néhány perctől akár napokig is, esetenként nyugalmi helyzetben enyhülhet is. Okozhatják környezeti tényezők, gyógyszerek és mérgek, a belső fül zavara, agysérülés vagy érkárosodás. Lásd: Méniére-betegség.

Szegycsont

A mellkas elülső és középső részén elhelyezkedő hosszú lapos csont, ide ízesülnek be a bordapárok. A szegycsont főleg a vér alakos elemeinek képzésében, valamint az immunvédekezésben játszik jelentős szerepet.

Szekréció

Elválasztás, a mirigyek váladéktermelő tevékenysége. A mirigyek sejtjeinek élettani sajátossága, hogy olyan anyagokat állítanak elő, melyeket a szervezet szövetei, szervei működésükhöz és saját védelmükre használnak fel. A szekrétum maga a kiválasztás terméke, pl. az epe, az anyatej, a nyál stb.

Szélhűdéses roham

Hirtelen bekövetkező kóros agyi folyamat. A kifejezést főleg az időskorban váratlanul bekövetkező, emlékezetzavarral járó szélhűdéses roham és az úgynevezett „gégehűdés” esetén használják, utóbbi erős köhögési rohamot követő, rövid ideig tartó eszméletvesztést jelent, ami az agyi oxigénhiány következtében alakul ki.

Szembelnyomás-emelkedés

Okuláris hipertónia. Az orvosok akkor használják ezt a kifejezést, amikor a szemet közvetlenül ellátó erekben keletkezett akadály következtében a szemgolyóban megemelkedik a nyomás.

Szemcsepp

Vizes, olajos alapú folyékony gyógyszerkészítmény, a szem betegségeinek helyi kezelésére szolgál. A szemcseppet általában csak az előírásnak megfelelően, igen korlátozott ideig szabad felhasználni. Egyes készítmények szedése különféle mellékhatással (főleg a szívműködést károsító) járhat, ezért az orvost mindig tájékoztatni kell a szemcsepp használatáról.

Szeméremtest-gyulladás

Vulvitisz. A női külső nemi szervek, vagyis a nagyajkak, a kisajkak és csikló gyulladásának összefoglaló neve. Kiváltó okai közé tartoznak a fertőzések, az irritáló anyagokkal vagy tárgyakkal történő közvetlen érintkezés, hormonális elváltozások stb.

Szemfenékvizsgálat

Szemtükör segítségével végzett vizsgálat, melynek során a szakorvos megtekinti a retinát és ereit, valamint a látóidegfőt. Az orvos a szemfenék-vizsgálat elvégzésével fontos információkat kaphat például a koponyaűri nyomásfokozódás mértékéről, az esetlegesen fennálló magasvérnyomás-betegség és érelmeszesedés súlyosságáról is.

Szemhéj-gyulladás

Blefaritisz. A szemhéj fertőzéses vagy allergiás eredetű gyulladása a szem és a szemhéjak égető viszketésével, bevörösödésével járó kóros folyamat. A szemhéj peremén var képződhet, aminek eltávolítása vérző felületet hagyhat maga után.

Szemhéj be- és kifordulás

Az ektrópium olyan állapot, mikor a szemhéj belső oldala kifelé fordul, láthatóvá téve a kötőhártyát. Az entrópium pedig olyan állapot, amikor a szemhéj befordul a szemgolyó felé. Ezek az állapotok gyakrabban fordulnak elő idősebb embereknél, illetve olyanoknál, akiknek hegképződést okozó szemhéjsérülésük volt.

Szemlencse

A szem átlátszó, lencse alakú része, mely a szaruhártya és a szivárványhártya mögött és az üvegtest előtt helyezkedik el. A szemlencse képes arra, hogy alakváltoztatásával alkalmazkodjon a látás különböző feladataihoz.